Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei üzemszerű szénbányászat összegző történeti áttekintése (1848–1992)

A szén kitermelése a nógrádi szénmedence északi és középső részén fekvő széntelepekben indult meg a XIX. század közepén, s ért el európai mércével mérve is figyelemre méltó technikai színvonalat. Az 1920-as évekre, az intenzív kitermelés révén a jó minőségű szénmezők fokozatosan kimerültek. A szénbányászat ettől az időtől fogva a megye déli területeire helyeződött át egyre nehezebb geológiai és bányászati körülmények közé. * A bányamunka, pontosabban a szénbányászat kezdeti szokatlansága miatt a bányamunkások, a már korábbi széntermelő, hazai területek mellett külföldről (Ausztriából, Csehországból, Németországból stb.), illetve a kimerült hazai ércbányák vidékéről érkeztek Nógrád megyébe, ahol a földjéből megélhetést nem találó őstermelő lakosság csak a XIX. század végén jelent meg a bányaüzemekben. A megye mintegy 130 településének határában nyíltak meg rövidebb-hoszszabb időre a barnaszénbányák. A XIX. század negyvenes éveinek közepén Zagyva falu határában lévő br. Prónay Albert birtokán - Inászó pusztán - tárta fel a széntelepeket a Mária táróval Moosbrugger Jeromos bécsi vállalkozó és Wéber Alajos bányász. 1855-től Brellich János mérnök és Windsteig Gergely bécsi kőbánya tulajdonos vette meg a korábbi tulajdonjogokat, s többekkel együtt megalapította a Szent István Kőszénbánya Társulatot. 1868-tól már a tőkeerős részvénytársaságok (1868. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1869. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 1881. Északmagyarországi Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. 1927. Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt.) megjelenése már magasabb technikai színvonalat jelentett a korábbi évtizedekhez képest. 1868 után valóságos szénbánya alapítási láz indult el, melynek révén számos kisebb szénbánya vállalat keletkezett. 1869-1873 között Nemtiben termelte a szenet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. A csőd miatt felszámolt társaságból 1874-ben alakult meg a Nemti Kőszénbánya Társaság. 1869-ben Kisterenyén gr. Gyürky Ábrahám kezdte termelni a barnaszenet, bányáját 1873-tól a Kisterenyei Kőszénbánya Rt. bérelte. 1865-ben Baglyasalján megindult szénbányászatot 1872-től a Minnich-JauluszHoffmann Kőszénbánya Társaság folytatta. A csókási széntelepet 1869-től a Jeszenszky Dániel csókási bányavállalata termelte. 1875-1880 között alakult meg a Hamburgi Angol-Német Bank Rt. Mátraszele-Mizserfa vidéki szénbányászata. 1868-tól termelte a barnaszenet a karancsaljai Sándor bánya (Schöller Alexander bécsi bankár vállalkozásában.) Nagybátonyban 1870-ben nyitották meg a szénbányát, 1906-ban a Diósgyőri Vas- és Acélgyár szerezte meg az 1902-ban megnyitott Guttmann féle Katalin lejtős aknát. A dr. Lipták és Társa Vasipari Rt. bányaművelését az 1921-ben alapított Nagybátonyi Szénbánya Rt, majd 1927-től a NUEI Rt. folytatta. Az 1920-as évektől kisebb-nagyobb bányák működtek még: 615