Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei üzemszerű szénbányászat összegző történeti áttekintése (1848–1992)
II. és az I. széntelep félsósvízi, tengerparti eredetű, kifejlődésük közötti átmenet lassú, s a terület süllyedésének lelassulásával, a tengerpart közeli félsósvízi övben új lápképződés vette kezdetét. Ennek következményeként keletkezett a II. széntelep. A harmadik szénképződési periódus az I. széntelepet hozta létre a tengerparti félsósvízi láperdőből. A déli medencerészen az I. széntelep volt a főtelep. Nagybátony térségében az I. és II. széntelepben folyt a mélyművelésű széntermelés. * Mint ismeretes, a bányászat az ember őstermelő tevékenységei közül a legjelentősebb. A bányaművelés a Kárpát-medencében csaknem egy idős az ember megjelenésével. Elődeink, a honalapítás kori leletek tanúsága szerint már ismerték a bányászmesterséget, melynek szavai nyelvünk ősi szókincséhez tartoznak. A Kárpátok hegyláncaiban talált bányákat a betelepülő magyarok tovább művelték. A Kárpát-medence bányászatának napjainkig ívelő, gazdag történetét, műszaki alkotásait a területen együtt élő népek közös eredményeként kell értékelni. A IX. századtól a magyarság a bányaművelésben közösen produkálta az Európában kiemelkedő eredményeket az itt talált őslakosokkal, és a XI. századtól betelepülő német bányászokkal, akik értékes tudást és termelési tapasztalatot hoztak magukkal. Az 1735-ben „Bergschule" néven alapított tanintézet, az 1762-től „Académia Montanistica" azaz Bergakademie 1867 után a Bányászati és Erdészeti Akadémia egész Európából vonzotta Selmecbányára a bányászati és kohászati tudományok iránt érdeklődőket. A kiterjedt és fejlett ércbányászat mellé később érkezett a Kárpát-medencébe, az új korszakot nyitó ásványi nyersanyag, a szén, mely Angliában a XVII. század közepétől az ipari forradalom gépeinek fő hajtóerejét adta. Magyarországon az első, ipari célú szénbányászat a XVIII. század közepén jelent meg. Lendületet ad a szén felfedezésének és használóinak Mária Terézia 1766-ban megjelent rendelkezése, mely 100 arany jutalmat engedélyezett annak a személynek, aki fa helyett szenet használ a vas olvasztásához. A széntelep felfedezője pedig 24 aranyat kaphatott. 1766-ban pesti kádármesterek Salgó környékén, favásárlás kapcsán értesültek arról, hogy a környéken szénlelőhely található. 1768-1772 között á nógrádverőcei fejtési helyek megnyitása mellett, 1768ban Salgótarján környéki barnaszén felfedezéséről van már ismeretünk. A magyar ipar fejletlensége, a szállítási utak és eszközök hiánya, az ismeretlen energiaforrástól való idegenkedés miatt a szén kitermelése és felhasználása azonban csak lassan nyert teret. A dunai gőzhajózás, a vasútépítkezések igényelték a nagyobb szénbányák nyitását, pl. Salgótarján határában, az inászói völgyben fekvő Mária tárón (1848). 614