Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

teni. Ennek a speciális kiképzésű tálnak az esetében felmerült, hogy az edény fülén lógó karika is valami célszerűséget szolgálna. Ez az ékítmény más típusú középkori/újkori cserép-, és üvegedényeken is megtalálható.

63 A fülecskéken csüngő karikával díszített üvegkelyhek esetében egyértelműen dekorációs szerepről írnak,

64 s kerámián sem mutatták ki eddig a karika funkcionális (pl. függesztésre szolgáló) voltát. Jelen esetben, úgy véljük, hogy a felmelegedett tálat a csak rá helyezett, de hozzá nem rögzített, fülön szabadon forgatható karikával biztonságosabb volt megfogni - esetleg bőrszíjjakkal függeszteni - mert annak a fültől távolabbi része nem tüzesedett át.

65 Az edény funkciójára vonatkozóan a melegítő, melegentartó szerepkör azért problematikus számunkra, mert ha bármit az edény fenekére tesznek, azzal eltakarják a lukakat, s máris megszűnik a légátjárás, vagyis pontosan a célszerű, „rendeltetésszerű" használatot akadályozzák meg. Ha parázstartó tálként szemléljük, akkor jóval nagyobbnak, vagy magasabbnak kellene lennie a pl. kézmelegítésre szolgáló parazsat tartó zárt tálrésznek, ám az edény befogadóképessége az áttört sávig rendkívül kicsi. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy az edény inkább kis mennyiségű, könnyen meggyújtható, gyorsan elillanó anyagnak az elégetésére szolgálhatott. Ezek után úgy véljük, hogy a tálat valószínűleg különböző gyógyfüvek/illatszerek/tömjén égető edényeként használták a fémből készült templomi füstölők mintájára.

66 A áttört falú talpas tál és a templomi füstölők közötti különbség egyrészt anyagukban mutatkozik meg, másrészt, hogy az előbbinek az alsó fele zárt, a felső áttört, míg a cserépedénynél pont fordítva (tálrész felső fele nyitott, fedő zárt). Az is felmerült, hogy a fedele is áttört technikával készült,

67 s így még jobban hasonlít a klasszikus fémből készült füstölőkhöz. Ráadásul a fedőn levő résekkel nö63 KOVÁCS Gyöngyi 2001. 208. 35. Íj.; VÁRADI Adél 2003. 197. 64 MELEGATI, Luca 1995. 56-57. 65 Ennél az edénytípusnál a fülön lógó karikának funkciót szánó, egyértelműen használati elemként való értékelése Boldizsár Pétertől (Balassa Múzeum, Esztergom) származik. Értékes elgondolását köszönöm. 66 Mivel az átégés gyenge, a tál rövid ideig funkcionált (pl. hamar eltört). 67 A néprajzi anyagban találtunk olyan kerámiatípust ahol a tálat is, fedelét is áttörésekkel készítették. Ez a varrókosárka, cérnatartó, kaska, varrógaraboly. „Az áttört díszítéseknek itt külön funkciójuk volt: a réseken keresztül lehetett kihúzni a hímzéshez, varráshoz használt fonalat anélkül, hogy a gombolyag elgurult volna" (CSUPOR István-CSUPORNÉ ANGYAL Zsuzsa 1998. 93.). Az eddig fellelt áttört falú edényfajták közül ez az egyetlen, ahol a csipkeszerű dísz nem puszta dekorációs elem, hanem a réseknek egyértelműen funkciójuk van, mondhatni ezen az „elven" működik az edény. A debreceni Déri Múzeum kiállításán egy olyan darabot láttunk, amelynél a tálon és a fedelén levő áttörések nem egyformák, az edény két része egymással mégis harmonikus egységet alkot. Ltsz.: V.1933.31. A XIX. század második feléből, Németországból is ismerünk több szép példányt (Keramik

3 2005. 88-89.). 506