Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

vélni lehet a hatékonyságot, mert így még erősebben áramolhat kifelé a füst. Bár eddigi ismereteink szerint fémen kívül más anyagból nem készült ilyen tárgytípus, úgy véljük, hogy házi használatra, profán célra agyagból is előállíthattak. Mivel nem egyházhoz, templomhoz kapcsolódó, liturgikus célú alkalmazást feltételezünk, talán megengedhető, hogy a füstölők működési elvén alapuló, lé­nyegében analóg, de más anyagból, más formában kivitelezett változatra gondol­juk. Véleményünk szerint a tál ún. házi illatosítóként, füstölőként szolgálhatott. A gyógynövények illatanyagát egyfajta „szárazgőzként" alkalmazva frissítő, tisztí­tó, gyógyító hatásokat lehet elérni. Talán nem véletlenül különbözik az edény a templomi füstölőktől anyagában is. Összegzés Az egri áttört díszű talpas tál feltehetőleg a dél-német fazekasipar terméke, a XVI. század második fele és a XVII. század első fele között használhatták. Az ed­dig előkerült azonos típusú és méretű, késő középkori 68 talpas tálak a közös for­mai jellemzők alapján azonos funkciójú edényfajtához tartoznak. Úgy véljük, hogy ezek az edények - a díszes kivitel és kicsi befogadóképesség alapján - in­kább gyógyfüvek/illatszerek/tömjén elégetésére szolgáltak a fémből készült temp­lomi füstölők mintájára. Véleményünk szerint profán célra készültek és füstölő­tálnak határozható meg ez az edénytípus. Kétféle szerepkörben is funkcionálhat­tak: luxuscélból mint házi illatosító, betegségek kezelésében pedig mint fertőtle­nítő és gyógyító hatást közvetítő házi füstölő. Mivel rendkívül ritkán és reprezen­tatív környezetben fordulnak elő, az első változat a valószínűbb. Bár az alacsony esetszám miatt egyelőre csoportokat, alcsoportokat, egymástól jól elkülöníthető változatokat nem lehet közülük kialakítani, mindenképpen bővítenünk kell vele a későközépkori kerámiaművességből eddig megismert használati tárgyainkat, még akkor is, ha hazai gyártásút egyelőre nem ismerünk. 69 68 Korábbi és későbbi időszakból sem bukkantunk agyagból készült variánsokra. 69 A tanulmány megírásához nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért és a lektorálásért Holl Imrének (MTA Rí) és Kovács Gyöngyinek (MTA Rí) tartozom hálás köszönettel. 507

Next

/
Oldalképek
Tartalom