Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Domboróczki László: A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén
képest. 4 A füzesabony-gubakúti település topográfiája, C14-es adatai és restaurálási eredményei különösen jó esélyt adtak a településtörténet és a kronológia behatóbb vizsgálatára. Ezeken keresztül sikerült megérteni a település belső fejlődési mechanizmusát. Kiderült, hogy egy adott időben csak egy-két ház, illetve gödör állt a lelőhelyen, következésképpen a feltárás során elénk tárult településszerkezeti kép hosszú időszak alatt, szigorú tradíciók követése révén született meg. Az ie. 5600-5200 közötti időszakra vonatkozóan, Füzesabony-Gubakúton kezdetben három településtörténeti fázis meglétét sikerült igazolni. 5 Az elmúlt évben, a radiokarbon dátumok OxCal 3.10-es programmal történő újrakalibrálása révén finomabb időbeli határokat kaptunk, és kronológiai rendszerünket sikerült 5 fázisúra finomítani. (1. tábla) Az első négy fázis 1 szigmás (68,2%-os) valószínűséggel az 5620-5210 cal ВС időszakot öleli fel, míg az 5. fázis az 5210-5000 cal ВС intervallumot jelöli. Utóbbi fázis lehet, hogy kelta vagy bronzkori szennyezés miatt nyújtja meg túlzottan a település élettartamát, de az is lehet, hogy a radiokarbon görbéből adódik a széles intervallum. Az 5. fázis létjogosultsága ezért szerintünk egyelőre még bizonytalan. Az \-A. fázisok ezzel szemben megalapozottnak tűnnek: egyenként nagyjából 110-170 évet jelölnek és közöttük 50-100 éves átfedések vannak. A széles időhatárok és az átfedések miatt azonban még ezeket is helyesebb csupán időklasztereknek tekinteni, semmint valóságos, az egykori viszonyokat tökéletesen leképező településtörténeti fázisoknak. Ez utóbbiak kidolgozását reményeink szerint a leletek szeriációja teszi majd lehetővé. 6 Addig kénytelenek vagyunk feltevésekre és logikus következtetésekre hagyatkozni. A fenti fázisok széles időbeli sávjai az adatok egyenletes eloszlása miatt úgy tűnik - összetömöríthetők. A radiokarbon adatok összessége egy többé-kevésbé normális eloszlású (Gauss-) görbét eredményez, mely a települési jelenségekre vetítve azt mutatja, hogy míg az 1-2-3. fázisokhoz két-két-két gödör, addig a 4. fázishoz már 9 gödör sorolható. Az 5. fázis ismét két gödör élettartamát jelöli. Mivel minden fázishoz rendelhető több gödör is, ezért úgy tűnik, hogy megalapozott azt feltételezni, hogy a települést folyamatosan lakták. А С14 adatoktól a technika jelenlegi színvonalán még nem várható el, hogy pontosabban keltezzenek, de az életszerűséget szem előtt tartva, az öt fázis helyett mindenképpen többel érdemes számolni. A házak 50 éves élettartamából kiindulva, a település minden időpontban valószínűleg egy-két házból állt. Ez alól legfeljebb a 4. fázis lehet kivétel, amikor lehet, hogy több ház is állt ezen a helyen. 4 DOMBORÓCZKI László 1996. 210.; KALICZ Nándor-KOÓS Judit 1997. 29.; DOMBORÓCZKI László 1997. 78.; DOMBORÓCZKI László 2001. 30. 5 DOMBORÓCZKI László 2003. 18. 6 A gubakúti leletek szeriációjának lehetősége már régebben is felmerült, de a gödrönkénti több ezer darab töredék tételes leírása, mely igen időigényes és költséges feladat, csak 2001-ben kezdődött meg ténylegesen (DOMBORÓCZKI László 1997. 75.). A munkában ez ideig Bernáth László, Danyi József és Simon Gall vettek részt. 477
