Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Domboróczki László: A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén

szabályosságok tesztelésére újabb kutatóárkokkal szondáztuk meg a gyanúsabb helyeket. Nagy örömünkre, a lelőhely közepén húzódó régi folyómeder mindkét partján, szabályos gödörsorok kezdtek kirajzolódni. Ez azért volt érdekes, mert a leletanyag alapján a települést a középső neolitkumra, azaz az ie. 6. évezred második felére lehetett keltezni, és ebből az időszakból még nem tártak fel ehhez fogható méretű és ilyen szabályosságokat tükröző települést. Ebből a korszakból eleddig csupán néhány gödörből álló, kisebb településrészletek voltak ismeretesek.

1 így még az is vitatott volt, hogy e régi kor emberei egyáltalán hol lakhattak. Vajon gödreik lehettek a házaik, vagy mégis a földfelszínre építkeztek volna?

2 Éppen ennek tisztázására Gubakúton, a gödörsorok mentén, nagy felületű gépi humuszolásba kezdtünk. A humuszréteg eltávolítását követően, a sárga altalaj szintjén, cölöpök sötét foltjai tűntek elő, melyek a gödrök közötti területeken szabályos házhelyeket rajzoltak ki. A szabályoságokból ítélve, a házak fő vázát többnyire 4x3 cölöp alkotta. Az épületek tehát zömében három osztatúak voltak, szélességük 6, hosszúságuk 12-16 m lehetett. A falakat bizonyára vesszőfonatok képezték, melyeket agyaggal tapasztottak be. Áglenyomatos, átégett agyagrögöket a hulladékgödrök és kutak betöltésében találtunk. A házak sarkainál sírok kerültek elő, vagy egyesével, vagy kisebb csoportokban. Az így kirajzolódó soros településszerkezethez - szerencsés módon - különösen gazdag leletanyag társult. A gödrökből előkerült leletek zömét az alföldi vonaldíszes kerámia (AVK) százezres nagyságrendű töredékei tették ki, köztük sok látványos szoborral, szobortöredékkel. A nagy mennyiségű állatcsont mellett, melyekből eszközöket, tűket, árakat, kanalakat, vésőket, sarlónyelet is készítettek, sok kőeszköz, balta, véső, penge, valamint ékszer, tengeri kagyló- és márványgyöngy is előkerült. Az ásatást követően az anyagok mosása és feldolgozása kezdődött meg. A leletek restaurálása csak 2002-ben zárult le. Időközben számos leletcsoport további vizsgálata történt meg és több mérési adat is született, melyek a későbbiekben újabb elemzések bázisául szolgáltak. Az utóbbi években, részben a füzesabony-gubakúti ásatási adatok alapján, az AVK-kultúrájáról a korábbiaknál jóval árnyaltabb kép bontakozott ki.

3 A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell Az elmúlt évtizedben ismertté vált nagy, lineáris telepek, a házak, gödrök és sírok szabályosan elrendezett együtteseivel, teljesen új településszerkezeti képet mutattak az AVK korszakáról korábban felvázolt kis, gödörházas településekhez 1 KALICZ Nándor-MAKKAY János 1977. 72-73.; KOREK József 1983. 24-25.; MAKKAY János 1982. 160-161.; KURUCZ Katalin 1989. 20-25. 2 HORVÁTH Ferenc 1989. 85-87. 3 DOMBORÓCZKI László 2003. 35^2. 476