Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

itt találhatók. Egy kápolnai kőfaragómester még egy feszületet is csináltatott, mivel őt szerinte ennek a kútnak vize gyógyította meg. Lemperger Dezsőné 87 éves asszony elmondása szerint a gőzekébe ebből, ha vizet öntöttek, az nem indult meg, mert szentvíz ez. Sok adatközlő vallotta, hogy megjelent itt Szűz Mária is, aki a feldebrői temetőbe szállt le, és ezért építettek ott kápolnát.

39 A tófalui szentkút eredete a XIX. század utolsó harmadáig nyúlik vissza. A forrás vizét gyógyvíznek tartották, s a XX. század derekáig Kál, Eger, Mezőkövesd, Sirok, Karácsond népe járt ide. Vizéből még haza is vittek az idelátogatók. A tófalui szentkút rövid történetét, a híres jászárokszállási énekes ember, Varga Lajos írta meg.

40 Mátraszentimre, Mária-kútja Nevezik ezt a helyet csodatevő forrásáról hasznosi Szentkútnak is, mivel 1944. április l-ig a terület Hasznos falu határához tartozott. Ettől kezdve lett egyetlen önálló község Mátraszentimre néven, a korábbi Ötházhuta, valamint a hozzácsatolt településrészek, vagyis a Mátraszentlászlóra átkeresztelt volt Fiskálishuta, és a Mátraszentistánról elnevezett volt Felsőhuta.

41 Érdekesség, hogy egy 1265-ből származó oklevél már említi a Nógrád megyei Tar falu melletti Hasznos forrást fans Hoznus alakban.

42 Viszont ez az adat egyértelműen a nevezetes tari cseviceforrás legkorábbi említése. A mátraszentimrei Mária-kútjáról az írott forrásokban csak 1865-ben olvashatunk először, ugyanakkor a viszonylagos adatbőség lehetővé teszi, hogy nyomon követhessük azt a folyamatot miként lesz egy sokak által látogatott, jó forgalmi helyzeténél fogva egy bővizű forrás utóbb szentkút. 1865. december 20-án írta Frájter János jegyző Hasznosról a Pesty Frigyes-féle földrajzi helynévgyűjtés kiegészítő anyagában a falu határában található kutakról: „Mária-kútja és Csurgó egymáshoz közel fekvő két forrás, hol rendesen a Nógrád megyében fekvő Szent Kúthoz zarándokló búcsújárók állomásozni szoktak. "

43 Ez a Mária-kútja azonos a mátraszentimrei csodaforrással. Ezt a kitűnő víznyerő helyet évszázadok ismerték és használták a mátraverebélyi Szentkúthoz búcsúba járók útközben pihenő helyként. Napjainkban közkézen lévő turista térké39 PELLE Béláné 1976. II. 32-33. 40 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 223. 41 A több mint 10 000 kat. h. kiterjedésű egykori Hasznos falu határában létezett hutás telepek 1938ban, az ún. szent év tiszteletére vették fel az Árpád-házi magyar szentek neveit. 42 GYÖRFFY György 1987. III. 40. 43 HML: rV-255/a/6. Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjának iratai. 1265/1865. számú ügyirat. 414