Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

péken a forrás helyét Fallóskút név alatt találhatjuk meg.

44 A ma Mátraszentimréhez tartozó Fallóskút településrész egyben üdülőtelep. Az alatta fakadó Nyírkutat, Vállóskútnak, azaz vályúval ellátott kútnak is hívják. A magyar Vállós-kút előtagját a környék szlovák lakosai a szlovák falos = hamisság, álnokság szó hatására átalakíthatták.

45 A névadásnak bizonyára az adott alapot, hogy az időszakonként változó vízbőségű forrást tartották a környékbeliek hamiskásnak. A Mária-kútja, vagyis Fallóskút forrás helye megközelíthető Mátraszentimre faluból úgy, hogy a községet nyugatról elhagyva eljutunk a Gedeon-patak köves völgyén át az ún. Gubola-házakhoz. Innen mintegy 200 méter távolságban fakad a Mária-kút, vagy hasznosi Szentkút.

46 Valójában hasznosi Szentkútnak tévesen nevezik, mivel a forrás ma egyértelműen a Heves megyéhez tartozó Mátraszentimre határában található, igaz nem túl nagy távolság választja el a Nógrád megyei Hasznos falu határától. Mária-kútja csodaforrássá 1947-ben vált, amikor Sánta Lászlóné Csépé Klára asszony a férjével együtt megtalálta a csodatevő forrást. Hivatalosan Sánta Lászlóné 1977-ben Hasznoson jegyzőkönyvbe mondta el látomásait: „Július 2-án kinn voltunk a mezőn búzát aratni. Beesteledett. Hazatértünk. Voltak jószágok, elvégeztünk, lefeküdtünk. Én fennmaradtam, imát végeztem, a szent Rózsafüzért, utána meg háromszor az Úrangyalát. Akkor láttam a jó Szűzanyát, rószaszín ruhában, és világoskék palást volt rajta. Mezítláb volt. Egy tájat mutatott, ott láttam egy forrást. О a forrásra mutatott, és így szólott: »Itt van egy gyógyforrás, neked nem szabad elhanyagolni, meg kell keresni. « Akkor mindjárt nem mentem megkeresni, utána 10-én a férjemmel mentünk, meg is találtuk. Minden úgy volt, amint a Szűzanya megmutatta. Én ottan megcsókoltam a földet, ahol a Szűzanya állott. Utána indultunk hazafelé. Akkor a férjem így szólott hozzám: »Ne mondjuk meg ezt senkinek, mert szétkacagnak, kinevetnek, kigúnyolnak« Én mondtam, jól van, nem mondjuk.. .Akkor nem szóltam, de el kellett mondani másnak is. Már azóta nagyon sok nép jön és megy, mint ahogyan először a Szűzanya megmutatta. "

A1 Özvegy Odler Jánosné (született Hasznoson, 1896.

1. 6.) úgy mesélte el a történetet, hogy Klára asszonynak „nagyon rossz volt a férje, állandóan verte feleségét és gyermekét, éjszaka idején üldözte és mindig rettegésben is menekülésben élt. Egy éjszaka a férje ittasan jött haza elzavarta feleségét gyermekével. Klára asszony nem ment be házakba, egyenesen erdőbe ment és ott bujdosott. Elfáradt és leült, gyermeke a karján, ahogy ott ült egy fényesség jön felé és szól hozzá. Klára asszony elmeséli nyomorult életét és azt ajánlotta, hogy menjen ehhez a szent 44 Mátrai útikalauz 1978. 284. 45 KISS Lajos 1988.

1. 440. 46 DALLOS Attila 1980. 67. 47 TÓTH Sándor 2003. 51-52. 415