Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

hasznos gyógyvíznek tartották, jelenleg a kútnak a nyoma is alig látható. "

32 Az istenmezejei Szentkút még szerepelt a község 1888-ban készült kataszteri térképén,

33 viszont közel egy évszázad múlva, a recens földrajzi nevek gyűjtésekor a helybeli adatközlők már egyáltalán nem ismerték a Szentkút határnevet.

34 Kerecsend, Csodatevő kút A helyi néphagyomány szerint 1872-ben a kerecsendi Parton (az Eger-Kerecsend közötti országút mentén) az egyik kút vizében egy gyermek meglátni vélte a Szűzanya képét. Az esetnek hamar híre ment, s a kíváncsiskodók, gyógyulni vágyók tódultak oda. A kút mellett imádkoztak, ittak a vízből, vagy betegeknek vittek belőle. A szembetegségben szenvedő 24 éves Szepesi Ferenc kápolnai lakos is megmosta a vízzel a szemét és javulni érezte látását. Viszont, mint utóbb kiderült a javulás csak átmeneti jellegű volt. Szuromi József kápolnai lakos, akinek Szepesi Ferenc anyja az esetet elbeszélte, leírta történteket, és azt aláíratta Szepesinével. Ezt az írást utóbb átadta Semperger Józsefné kerecsendi asszonynak. A helybeli plébános, Mainzinger Károly jelentette az egri érseknek az eseményeket, aki viszont nem adta áldását a kút szent hellyé avatására, hanem utasította a plébánost, hogy akadályozza meg a hiedelem terjedését, mivel csupán emberi butaságról van szó. A csodatevő kút ügyével a főispán is kénytelen volt foglalkozni más ok miatt. A búcsújárók a kút tulajdonosának portáját teljesen összetaposták, s a kutat tömegesen használók miatt fennállt a veszélye a fertőzésnek, esetleg járvány kitörésnek. Ezért a kutat betömték, s bár utóbb újra kiásták, idővel mégis feledésbe merült, csak a csodatevő kút legendája maradt fenn a helybeliek emlékezetében. A környékbeli asszonyok még egy ideig a bab főzéséhez innen vitték a vizet, mert úgy tartották, hogy abban a bab hamarabb főtt meg. Az 1960-as években folytatott építkezés következtében a kút véglegesen megszűnt.

35 32 HML. IV-417/45. Pesty Frigyes helynévgyűjtése Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Letétek: 2459. 33 A térképet Krausz Miksa segéd szerkesztő és Holub Ede felvevő mérnök készítette. Jelzete. HML Térképtár. 1370. 56. A 1. - B. HUSZÁR Éva 2001. 262. 34 PELLE Béláné 1970. I. 31. 35 ERCSÉNYI Károly 2003. 188. 412