Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

Más adatközlő szerint az 1980-as években még emlékeztek arra, hogy Feldebrő határában egy forrást a jámbor népi tudat szentkútként tisztelt, ahová kisebb búcsúkkal jártak el a környék népének vallásos lakói.

26 A Feldebrőn található temetői kápolna napjainkban is búcsújáró hely Nagyboldogasszony ünnepén. Istenmezeje, Szentkút 1767. június 17-én a faluban Eszterházy Károly egri püspök egyházlátogatást tett, s az arról felvett jegyzőkönyvben a következő szerepel: „Istenmezeje településen a falutól távol eső kúttal kapcsolatban, a templom védőszentjének napján és a szokásjog alapján történő megszentelését ennek kútnak megtagadni parancsoljuk, mivel ennek a megszentelésnek semmi ésszerű okát nem látjuk. "

21 Azt a határhelyet, ahol a csodaforrás létezett az egyházlátogatási jegyzőkönyvben csak Kút néven említik.

28 A fentiekből kiderül, hogy a falu határában lévő kutat előszeretettel használták már egy ideje a helybeliek, feltehetően annak tulajdonítható gyógyhatása miatt. Ezt a kutat szerették volna megszentelni a templomi búcsú napján. Miután a község régi templomának a védőszentje Szent László király volt,

29 ezért a patrónus napján (június 27.) kívánták volna a hívek megszenteltetni a kutat. Eszterházy Károly püspök miután határozottan megtiltotta kút megáldását a szentkút tisztelete aláhanyatlott. Istenmezején a fenti tiltás ellenére a beszenteletlen kútnál mégiscsak megtarthatták időről-időre a helybeliek a Szent László-napi búcsút. így az emléke is megmaradt, mert 1805. július 1-én kelt levelében Fábry József erdőkövesdi plébános

30 azt írta, hogy a parókia egy régi földdarabja a Szent-Kútnál volt az út két oldaán, a hegy gyomrában.

31 1864. május 24-én Bíró Ferenc községi bíró írta a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtéskor a határnevek között szereplő szentkútról: „ Szentkút (erről a nép azt beszéli, hogy hajdantan búcsújárási hely volt, hol egy kút létezett, melynek vizét 26 Sgy. Szántó József (Eger) tanár szíves közlése, 1999. III. 12. 27 A forrás eredeti szövege szerint: „Possessionum in Istenmezeje ad fontem procul a pago remotum in die patrocinium ecclesiae et per abusum introductam ejusdem fontis benedictionem sufferi et aboleri mandamus, quod nullám causam rationabilem hujusmodi benedictionis videamus." KOVÁCS Béla 1997. 397. 28 KOVÁCS Béla 1997. 393. 29 A község 1720 körül meglévő templomának volt a védőszentje Szent László király, míg az 1853-54ben emelt klasszicista stílusú új templom titulusa Fájdalmas Szűz.- SOÓS Imre 1985. 207. 30 Abban az időben Istenmezeje az erdőkövesdi plébániához tartozó filia volt. 31 HML. IV-l/b/249. Közgyűlési iratok. 1805. № 527. 411