Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

2004. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szentelte fel. A kápolnát a helybeliek adományaiból és az ott élők kétkezi munkájával építették fel.

12 Ha napjainkban valaki felkeresi a Szentlaposon lévő csodaforrást, azt tapasztalja, hogy az körül van kerítve fakorláttal. Ezen belül drótkerítéssel övezett területen keresztfa áll Krisztussal. A kerítést és a keresztfát virágok, szentképek borítják. Erdőtelek, Szentkút dűlő A ma Erdőtelekhez tartozó Hanyipusztán lévő szentkút tiszteletének a gyökerei a XVIII. századig nyúlnak vissza. 1864. március 5-én Nagy Márton bíró és egy Pozder nevű jegyző írta a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés során: „Szent kút düllff. Hajdanában valami gyógyító erejű kút környéke, a kút most is megvan, elhagyatván mintegy 3000 hold homokterület közepén, s jó iható vize majd a föld felszínén, pedig az egész homokrész, mely 30000 hold térségű, kutat ásni a legnagyobb erőfeszítés és költséggel sem lehet."

13 A Hanyipusztán ma is álló, Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnát Buttler János gróf építtette 1719-ben, ahol évente július 26-án tartották a búcsút,

14 amely kisebb búcsújáró hellyé vált. Búcsúkiváltságait 1791-ben adományozta Szent Anna napjára VI. Pius pápa.

15 A mellette levő szentkút a jámbor hagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándorjuhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és ahol a botját leszúrta, ott azóta is forrás csörgedezik a helyén.

16 Már Schräm Ferenc utalt arra, hogy a búcsújáró helyek gyógyító hatások, s a szent helyeken megnyilvánuló erő jellegének tekintetében különböznek egymástól. Egyes búcsújáró helyeken bizonyos betegségek nagyobb számban fordulnak elő, míg másutt alig említik azokat. E betegségek a korabeli megítélés szerint rendszerint gyógyíthatatlannak minősítettek. A betegségek alapján esetenként un. speciális patronátus is kialakul. így például Hanyipusztán Szent Anna-kultusza mellett Szent Vendel erős tisztelete is megmutatkozik, mégpedig az offerálásban. Állatvész, és pusztító állatjárvány miatt jártak a nagy juhtartó falu hírében álló Kömlő lakosai Hanyipusztára, ahol Szent Vendelnek 1809-től áll szobra.

17 12 Heves Megyei Hírlap, 2004. VIII. 16. 4. 13 HML. IV-417/45. Pesty Frigyes helynévgyűjtése Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Letétek: 2459. 14 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 697. 15 BARNA Gábor 1990. 61. 16 BÁLINT Sándor 1977. II. 388. 17 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 220. 408