Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

1. kép. A hanyipusztai kápolna 1974-ben (DIV FA 42255, Szederkényiné Kovács Éva felvétele) Egyéb szálláshely híján a Hanyipuszta Szent Anna-kápolnájánál az idelátogatók a kocsiderék alatt, vagy csak a puszta földönt háltak.

18 Szent Anna búcsúját a hatóságok nyomására az 1950-es években kényszerűségből Erdőtelekre, a plébániatemplomba helyezték át. A búcsúra érkező hívők Hanyipusztán a kápolna körül bőven termő, hosszú szárú, kék virágú növényt, a vasfüvet,

19 vagy Szent Anna-füvét az 1950-es évekig összegyűjtötték, és hazavitték dísznek. Azt tartották, hogy e növény egy évig bírta víz nélkül, szárazon. A hanyipusztai Szent Anna búcsúra, az 1950-es évekig eljártak Heves megyéből Eger, Kál, Füzesabony, Boconád, Tarnabod, Erdőtelek, Dormánd, Besenyőtelek, Heves, Kömlő lakosai, Borsodból Tard és Mezőkövesd búcsúsai, míg Szolnok megyéből Abádszalók, Jászapáti, Kunhegyes lakói.

20 18 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 199. 19 A vasfű, a népnyelvben olykor galambóc, - CZUCZOR Gergely-FOGARASI János, 1871. VI. 856. - orvosi vasfű, uborkafű vagy galambfű az elnevezése, rendszertani neve: Verbena officialis. Magyarországon őshonos, nedves legelőkön, parlagokon, szántókon, s az utak szélén gyakori évelő növény. Ez a 30-100 cm magas, apró lilás rózsaszín virágú gyógynövényt a népi gyógyászatban, s az orvosi gyakorlatban is felhasználják. A népi hiedelem szerint kinyit minden zárat és lakatot. - A magyar nyelv értelmező szótára, 1962. VI. 260. - A növény virágos, leveles hajtása emésztést serkentő teakeverékek alkotórésze, valamint az eltett savanyúság ízesítésére is használják. - Magyar Nagylexikon, 2004. 18.251. 20 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 229., 295. 409