Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

sal. Az államhatalom az egyház mellé áll. Kisboldogasszony napján a főszolgabíró igyekszik rávenni a mintegy 80 000 főnyi búcsússereget, hogy oszoljon szét, de az együtt marad. így azután csendőrséggel vereti szét az egybegyűlteket, s a parókia előtt elvonuló nép „rettenetes átkozódások és szitkozódások közben" még a paplak ablakait is beveri.

6 Az eset után az ecsédi szentkútra való búcsújárás aláhanyatlik, s a valódi történeti emléke is elhalványul, és a helyét egy születő másik legenda veszi át, miszerint évtizedekkel ezelőtt megjelent valakinek a Szűzanya, s az ottani forrásnak továbbra is csodatevő erőt tulajdonítanak.

7 A második világháború után, az 1980-as évek táján a szentlaposi forrásról a néphagyomány azt tartja, hogy itt egyszer egy asszonynak megjelent a Szűz Mária, de egy cigányasszony belemosta a gyerekét a forrásvízbe, ezért Szűz Mária már nem itt, hanem a Szentkúton

8 - ez a Mátraszentimrén lévő Szentkút, amiről még szó lesz -, jelent meg. Ecséden a régebbi néphagyomány volt a nagypénteki fürdés. Ezen a napon reggel a leányok kimentek a közeli kis folyóhoz, az ún. Csellegőhöz, s ott mosakodtak. Ezt addig kellett tenni, amíg a holló bele nem mosta a fiát. Utána a fűzfa alá mentek, ott fésülködtek, hogy hosszú legyen a hajuk, mint a szomorú fűz ága. A korai mosakodás azért történt, hogy egész évben frissek legyenek. Természetesen a legények tudták ezt és ők is kimentek, de ők előbb. Elbújtak, és úgy nézték a lányokat. Majd, amikor már megfésülködtek odamentek és játszottak kiszaladósat és egyéb labdajátékokat, s azután hazamentek.

9 Az 1989-1990-es társadalmi- és gazdasági rendszerváltást követően a szentlaposi forrás kultusza újraéledt. A településhez közeli helyen lévő forrást kitisztították, s az 1990-es években mellette keresztet állítottak. Az újabb helyi néphagyomány szerint húsvét előtt, nagypénteken az ecsédi lányok sokan kimennek Szentlaposra. A helybeliek úgy tartják, hogy csodatévő ereje van az ott fakadó víznek. Az a leány, aki abban megmosakszik, lelkileg is megtisztul, és egész évben szép marad.

10 Az ecsédi szentkút körüli hagyományok újraéledésében sokat fáradozott Somogyi Sándor kanonok, Hort, Ecséd és Csány plébánosa, aki 2000-ben megkutatta és kitisztítatta a régi forrást, s akinek a közreműködésével eltervezték egy kápolna építését a forrás mellett.

11 Szentlaposon a Szűzanya nevét viselő kápolnát, 6 Rozgonyi János tevékenységére lásd: MOLNÁR József 1976. 91., s a Hevesmegyei Lapok 1899. X. 19-i számát. 7 Sgy. Tóth Vilmos (Gyöngyös) gimnáziumi tanár szíves közlése, 1999. XI. 9. 8 PELLE Béláné 1988. IV. 192. 9 PÉTER József 1989. 9. 10 TOMPA Z. Sándor: A húsvét a lelkekben is virágot varázsol. In: Heves Megyei Hírlap, 2002. Ш. 30. 3. 11 Kossuth Rádió, 2003. V 21. Aranyemberek című műsor. Beszélgetés Somogyi János kanonokkal. 407