Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

S. Lackovits Emőke: Egyházkelő és paszita a Balaton-felvidéki reformátusoknál

A Káli-medencében, Balatonhenyén előfordult, hogy az életképtelennek látszó gyermeknek csak „röptiben" tartottak keresztelőt, azaz gyorsan, paszita nélkül. Amennyiben életben maradt, lakodalommal felérő paszitáját konfirmációjakor ülték meg. A XVIII. század második felétől gyakori volt a református családokban ezen a vidéken is a lakodalomszámba menő paszita, amit bizonyítanak az egyházi tiltások. Református lelkészek nem egy esetben, később is a XIX-XX. században, rosszallólag nyilatkoztak a keresztelőt követő gazdag evés-ivásról, azonban minden tilalom ellenére a szokás szívósan tovább élt. Az első gyermeknek és a fiúknak különösen nagy, a további gyermekekénél nagyobb komavendégséget tartottak. Többnyire ez jellemezte a Balaton-felvidéken a reformátusokon kívül az evangélikusokat is, de ugyanez mondható el a sárközi református csöröglőről (komavendégség). Szentgálon ezt azzal indokolták, hogy a lányoknak nem jó nagy paszitát tartani, mert akkor nem tudnak férjhez menni.

26 Sőt, helyenként a férfiak csak az első gyermek keresztelőjét követő áldomást tisztelték meg jelenlétükkel, mint pl. Kocson, ez volt a „férfikeresztelő", a somogyi Kámányban ezt az alkalmat „komabálnak", míg az Ormánságban „páros paszitnak" mondták Utóbbi helyeken a többi gyermek születése után a keresztelőt követően már csak a komaasszonyok és a bába vettek részt a vendégségben.

27 A vendégeket a szülők megbízásából a bába hívta meg a paszitába. A lakomán változóan ebéddel vagy vacsorával kínálták meg őket, de előfordult, hogy mindkét étkezési alkalom szerepelt. Gyakori volt a zeneszóval, énekkel, tánccal befejezett komavendégség. Különösen figyelemre méltó ezen a területen is Szentkirályszabadja, ahol a paszitában a helyi parasztzenekarnak csak a hegedűs tagjai muzsikáltak. Ilyenkor ennek a költségeit is a szülők állták. Ormánságban a zenés paszitát „muzsikás paszitnak" nevezték. Az Őrségben a férfiak a kocsmában mulattak, amíg az asszonyok a keresztelőről haza tértek. Amikor a vacsorával elkészültek, jelentették a mulatóknak, akik azután a háziakkal közösen vettek részt a paszitában. Gyakori volt a muzsikaszó az Őrségben és Göcsejben is komavendégség alkalmával. Azokon a helyeken, ahol a paszitát a keresztelővel azonos napon tartották, ott az anya többnyire ágyban fekve vett részt rajta. A bakonyi Dudaron, ha fennjáró volt már az anya, erre az alkalomra ágyba kellett mennie. A mulatság időtartama változó volt. Szentkirály szabadján uzsonna idejétől másnap reggelig mulattak. A Káli-medencében hajnalba nyúlott a paszita vége. Ez jellemezte az Őrséget is. A Mezőföldön délután hazamentek, estére pedig visszatértek a vendégek. Göcsejben, Somogyban előfordult a két-három napig tartó mu26 VAJKAI Aurél 1987. 65. 27 MALONYAI Dezső 1912.70-71.; FÉL Edit 1941.91.; ELŐD Géza 1929.45.; KISS Géza 1937.112. 334