Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Szabó László: Paraszttársadalom – a parasztság és rendiség fogalmának társadalomnéprajzi értelmezése
nemcsak addig megélt életével üti rá (innen írói ereje), hanem addigi tudományos gyűjtő, feltáró és kutató munkájával. Erdei Ferenc a parasztságról szólva a paraszttársadalom fogalmat alkotja meg. Hogyan kell értelmeznünk ezt a fogalmat? Parasztságról, a rendiségről, a parasztság alsó rendként való felfogása - ezt nem szokták emlegetni - nagy mértékben gyökerezik Hajnal István a középkori rendi társadalomról megalkotott képében, s rokon Mályusz Elemér történelemről alkotott felfogásával (népiségkutatás). Erdei Ferenc szerint a parasztság egyetlen nagy társadalmat alkot, amely számtalan apróbb közösséget foglal magába, azaz „...nagykiterjedésűés apró egységekre osztott társadalom... ", melynek különleges felépítése van. „Nem önmagában álló csoport, hanem része egy nagyobb társadalomnak: altársadalom. Nem szerv a szervezetben, hanem önálló része egy nagyobb egésznek. A mindennapi élet, mintha nem is érezné meg ezt a betagozódást; parasztok minden magatartásának saját törvénye van, amelynek látszólag kényszer nélkül enged az egyén. A felső társadalommal való közlekedésnek vannak ünnepélyes és meghatározott alkalmai, de ezek maguk még nem határoznák meg mindenestől a paraszttársadalom rendjét. Ami meghatározza, az maga az alávetettség és a kényszerű betagolódás a nagyobb társadalom egészébe, ez azonban már történelem" - írja, majd így folytatja: „A jelenbeli paraszttársadalomra már öröklődött és nehezen alakítható hagyományként lett úrrá rajta. Mintha a maguk portáján a maguk urai lennének a parasztok és életüket kívánságaik szerint rendezhetnék be, holott akármilyen messze is vannak uraiktól, azok törvénye alatt állnak és tulajdon közösségeik is azok miatt olyanok, amilyenek. " Mivel bennünket a parasztság helyzete, szerepe érdekel a rendi társadalom szerkezetében, elöljáróban még hosszabban kell idéznünk Erdei Ferenctől. „A parasztság tehát rendies társadalmi képződmény. A rendi társadalomszerkezetnek az alsó rétege, szóval alsó rendje... a parasztság mélyen rendezett és biztosított állapota a dolgozó népnek. Munkára szorított és alávetett állapot ez is, azonban a paraszti helyzetet nem a puszta erőszak, vagy gazdasági érdek tartja fenn, hanem egy sokkal mélyebb összeszerveződés. Olyan kölcsönös viszony szorítja munkára a parasztságot, amely egyfelől a munka eszközeit biztosítja a parasztság számára, továbbá bizonyos önálló helyzetet, amelyben a maga számára fejtheti ki termelő és alkotó képességeit, másfelől olyan kötelezettséget az úri rend részére, hogy nem nyúlhat hozzá szabadon sem a parasztság önállóságához, sem munkája eredményéhez. Hogy ilyen különös viszony megbízhatóan fennálljon, ahhoz hosszú alakulás és hagyományváltozás szükséges, mert a puszta érdek és célszerűség mindenkor ellene szól az ilyen szerveződésnek. Az európai történelemalakulás nagy műve éppen az, hogy ezt a végül joggá izmosodó, hagyományalakulást lehetővé tette. A rendi társadalom átfordulása a polgári társadalomszervezetbe természetesen felbontja ezt a paraszti helyzetet...." 288