Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer ábrázolása a palóc huszáros lócákon

a kivont karddal vágtató huszár, valamint a gyalogos katona; vonuló alakjaik sora egész regiment hatását kelti. Ezeknek a megbecsült bútordaraboknak általánosan használt megnevezése a huszáros lóca, melyeket, mint mondták, „új korukban sokan eljöttek megcsodálni".

7 A palócok körében a XIX. század végén mind nagyobb mértékben elterjedt huszáros lócák nemcsak egy egységes faragott bútorstílust képviselnek, melynél a pásztorművészet találkozott az asztalossággal,

8 hanem ezek a népi kultúrában ez időben mind erőteljesebben jelentkező magyarságtudat, hazaszeretet tárgyi megnyilvánulásai is. A XIX. század második felében kibontakozó népművészet díszítőmotívumai között mind gyakrabban jelentek meg a nemzeti jelképek, amint arról a muzeális tárgyi anyag egyértelműen tanúskodik.

9 A legnagyobb számban az országcímer ábrázolása fordul elő a népművészeti tárgyakon, a legváltozatosabb megformálásban és a legkülönbözőbb kísérőmotívumokkal körülvéve. A nemzeti jelképek között szerepel a huszár, mint a magyarságtudat megjelenítése, ugyanis a népi szemléletben a huszár testesítette meg a büszke és vitéz katonát.

10 Noha a magyar katona ábrázolása önmagában is nemzeti jelképértékkel rendelkezik, jóval nyomatékosabban jelenik meg ez a szimbólum az országcímerrel egységes kompozíciót alkotva. Természetesen arra is több példa van, hogy a padtámla központi díszéül szolgáló áttörtén faragott országcímert balusztrádot formázó lapos lécek, vagy stilizált növényi motívumok táblái veszik közre.

11 A továbbiakban a múzeumi gyűjteményi tárgyak alapján veszem számba a palócföldi címeres-huszáros padokat. A balassagyarmati Palóc Múzeum régi, a második világháború alatt elpusztult gyűjteményi anyagából Gönyey Sándor 1935-ben készített fényképfelvételei alapján négy Nógrád megyei karos-, ill. csuklós háttámlájú padról van tudomásunk, mely mindegyikén lovas huszárok veszik közre az országcímert. A tárgyak készítésének ideje a XIX. század végére tehető. Három pad háttámlájának középpontjában kapott helyet az áttört címerkép, a negyedik esetében viszont középen virágmotívum van, ettől jobbra és balra lévő négy-négy betétlapon felváltva huszár és címer látható. Ez utóbbi tárgy Litkéről származott.

12 A Néprajzi Múzeum korai gyűjtéséből egyetlen bútordarabról tudunk, melyet ebbe a sorba lehet illeszteni. Az Őrhalomból bekerült karospad eltér a megszokott zárt háttámlát alkotó betétlapos formától, az ívelt vonalú háttámlát középen fel7 Vö. K. CSILLÉRY Klára 1989. 871. 8 DOMANOVSZKY György 1981. 120. 9 Vö. SELMECZI KOVÁCS Attila 2001. 10 FÉL Edit-HOFER Tamás 1966. 26. 11 K. CSILLÉRY Klára 1989. 872. 29. kép; SELMECZI KOVÁCS Attila 2001. 15. kép; LIMBACHER Gábor 2002. 238. és 241. kép. 12 A képeket közli LIMBACHER Gábor 2002. 62-64. 252