Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Zsuzsanna: „Ringass még…”. Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

teményében lévő, 1932-ben Kiss Lajos által Tiszabercelen gyűjtött vesszőbölcső (kosárbölcső) formára ringós, anyaga fenyődeszka és fűzvessző. Ovális, mély, fo­nott kosárforma. Ezt a típust a házban népi gyermekbútorként használták. (7.kép) 7. kép. Vesszőbölcső. (Tiszabercel). Sóstói Múzeumfalu, Sóstófürdő. Ltsz.: 56. 1062. 1. (Boros György felv.) Valószínűleg helytálló Gabnay futó áttekintése - avagy inkább Herman Ottó megfigyelése? - alapján megkockáztatott összegezése, mely szerint „a magyar bölcsőket a talp merészebb hajlása, vagyis a talpgörbület kisebb sugara, s a böl­csővályúját tartó négy oszlop tetemesebb magassága jellemzi; emiatt kevésbé biz­tos állásúak, mint a többi népeké, s bizony erősebb lökésre drága tartalmukat tényleg ki is tálalják a padlóra. " 20 Az állványos bölcső (ringó bölcső) magyarországi elterjedése jóval szerényebb és szórványosabb, mint a talpas bölcsőé. így van ez megyénkben is. A néprajzi kutatások szerint, az állványra függesztett bölcső Európa szerte udvari, nagypolgári, polgári ere­detű (XTV-XV. század), s viszonylag későn jelenik meg a paraszti háztartásokban. 21 Az állványos bölcső, szilárdan megépített, a földön két fordított „T" alakú lá­bon áll, melyeket egy vagy két hosszanti merevítő léc köt össze. Az állványra fel­függesztett bölcsők szerkezete, alaki, formai kiképzése különböző lehet. A Nyírmihálydiból származó változat lábazata faragott, kovácsolt vaskarikákkal füg­20 GABNAY Ferenc 1900. 21 К CSILLÉRY Klára 1985. 115. 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom