Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Zsuzsanna: „Ringass még…”. Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

gesztett. Ez a bölcső zárt deszkaoldalas, láda formájú, szegeit, a rövid oldala közepén magasított. Kávakötéses szerkezetű, a lábakat két keresztléc köti össze. (8.kép) A kispaládi Szilágyi György fúró-faragó ember által készített ringó bölcső alacsony állású, a hosszanti oldalfalai áttörtek, esztergályozott radacskákkal tagoltak. A hosszanti oldalak négy-négy sárgaréz gombbal vannak ellátva a pólya bölcsőmadzaggal való lekötözéséhez. Az egész bölcső okkerbarnára van festve, amely alól előcsillan az eredeti világoskék festés. A rácspálcái feketére festettek. {9.kép) 8. kép. Ringóbölcső. (Nyírmihálydi). Sóstói 9. kép. Ringóbölcső. (Kispalád). Szabadtéri Múzeumfalu, Sóstófürdő. Ltsz.: 61. 56.1. Néprajzi Múzeum, Szentendre. Ltsz.: 65.125. 81. (Boros György felv.) (Bodnár Zsuzsanna felv.) Az állványos bölcső (a leakasztható ládika miatt) elterjedését elősegítette, hogy mobilizálható volt. Mindezt a földművelés intenzívebbé válása, és a szoptatós asszonyoknak a mezei munkába való bekapcsolása tette szükségessé. Egy-egy bölcső természetesen több generációt is kiszolgált, sőt több családot is. Adataink vannak arra, hogy - különösen a rokonság körében - kölcsön is adják egymásnak. A használaton kívüli bölcsőt kamrában vagy a padláson tárolták. A bölcsőknek a házban, szobában való elhelyezését az egyes szabadtéri néprajzi múzeumok, a megye múzeumainak, tájházainak enteriőrszerű berendezései is igyekeznek bemutatni.

22 (10.kép) Általánosan elterjedt, hogy éjszakánként az anya ágya mellé állították, az ágytól elérhető közelségbe, hogy azonnal a gyermek segítségére legyen, ha az éjjel felsírt. A bölcső nem tartozott a szigorú értelemben vett bútorok közé, nem volt állandó helye a szobában. Amikor azonban csecsemő született a háznál, egy - két évre előkerült a rokonságtól, a padlásról vagy a kamrából. Használat után pedig ismét kikerült a szobából. 22 Lásd CSERI Miklós-FÜZES Endre 2002. 36.; BODNÁR Zsuzsanna-PÁLL István 1993. 14., 38. 247