Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

Feltételezzük, hogy valamelyik környező céh filiális mestere lehetett, s valószínűleg korábban a remek készítése alól mentességet nyert. Ez - mint ahogy a füredi céh poroszlói filiális mestereinél kitűnik - nem volt szokatlan jelenség. A legények fogadási sorrendjében a második helyen, rangban tehát mindéképpen Gittel Ferenc mögött állt.

15 1866-ig számos fontos céhtisztséget töltött be (első céhmester, atyamester, jegyző). 1855-től már bizonyíthatóan egyházi előljáró, később árvagyám, mindez tekintélyével, vagyoni helyzetével és műhelyének nagyságával áll összefüggésben. Pásti István 1840 decemberében, asztaloslegényként már biztosan Tiszafüreden élt, itt anyakönyvezték Károly nevű fiát.

16 48 éves korában halt meg, haláláig (1854) a céh tagja, de egy évtized alatt sem inast, sem legényt nem fogad és szabadít. Hármójuk közül a rangsorban ő az utolsó. A legények mesterhez adásának sorrendjében a harmadik helyen áll. Kruspyr József révén kerülhetett a céhbe, mert felesége Kruspyr lánytestvére, Eszter volt. Házasságát nem Tiszafüreden kötötte. A Rruspyr-család egerlövői származású volt, Pásti István pedig a közeli Gelejen született. Bár csak két-három évvel fiatalabb Kruspyr Józsefnél, mégis szinte biztosra vehető, hogy korábban Kruspyr műhelyében, esetleg Kruspyr apósánál, Szűcs Istvánnál volt legény. Eddig még nem derült ki, hogy ezek a műhelyek hol működtek, de biztosak vagyunk abban, hogy nem Tiszafüreden. Varga Gyula alapos tanulmánya a helyszínek közül Debrecent is kizárja.

17 Pásti István a céhben kezdetben szolgálómester volt. Remekjét határidőre (1843. július 16.) nem készítette el, ezért büntetéspénzt fizetett. Újabb határidőt kapott, de 1844. szeptember 8-án „az remek készítés terhétől 3 köröző táblák ingyeni készítése meg ajánlása mellet fel mentetik. "

18 Bár a vegyes céhbe alapításakor az előbb bemutatott három asztalos lépett csak be, az anyakönyvek tanúsága szerint az 1830-as évektől - amikor az anyakönyvezettek jogállását, foglalkozását is feltűntették - a városban más asztalosok is dolgoztak. így pl. A református halotti anyakönyvben 1836-ban 71 éves korában Békési István asztalos és a 22 éves asztaloslegény, Szabó József halálát jegyezték be, 1843-ban a 70 éves asztalos, Jermán József is itt hunyt el.

19 1842-ben Makovszky Bonaventur 27 éves zdraveci asztalos itt kötött házasságot a 21 éves tiszaszőlősi Rácz Katalinnal, és a 20 éves balmazújvárosi születésű asztalossegéd Czimmermann Ferdinánd házasságkötését is ebben az évben jegyezték be.

20 15 KPMtört-dok. 69.72.1. 12. 16 Tiszafüred, Református Vegyes Anyakönyv (ezután: RVA) III. 177. 17 VARGA Gyula 1990. 18 KPM tört-dok. 69. 72.1. 14. 19

RHAIII. 98., 101., 128. 20

KVAI. 69-70.; 1.71-72. 227