Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

Gittel Ferenc és felesége viszonylag ritkán és csak keresztszülőként szerepeltek mind a katolikus (1835-tól), mind a református (1839-től) anyakönyvekben. Gyermekeik születéséről, haláláról, esetleges szegődtetéséről és szabadításáról hallgatnak a források. Gittel Ferenc, aki igen gyakran a vegyes céh első céhmestere volt, 1855. március 18-án halt meg, 54 éves korában. Halálakor születési helyét nem tüntették fel.

10 A reformkorban Tiszafüredre a fellendülő építkezésekre hosszabb-rövidebb időre számos mesterember (ács, kőműves), köztük asztalos is érkezett leginkább Cseh- és Morvaországból, talán közéjük tartozott Gittel Ferenc is, aki a tiszafüredi vegyes céh megalakulása előtt is céhkeretek között dolgozott. Az 1819-ben privilégiumot váltó karcagi lakatos, asztalos, kovács, kerékgyártó és kalapos vegyes céh vidéki mestere volt 1836-ban. Neve mellett azt is feltüntették, hogy „filiális mester rég óta". 1836-ban az abádi Kovács János volt az inasa.

11 A református vallású nemes Kruspyr József 1879. január 4-én, 75 éves korában halt meg. Az anyakönyvi bejegyzés egerlövői születését is feltüntette.

12 Tágabb rokonsága is az 1833-ban megnyitott tiszai híddal összefüggésben a kedvezőbb közlekedési s ezzel kereskedelmi lehetőségű mezővárosba költözött.

13 1839 január 12-től találkozunk Kruspyr József nevével a tiszafüredi református anyakönyvekben keresztszülőként, majd később szülőként (1839. szept. 5. - Sándor, 1841. jan. 6. - Mária, 1842. márc. 22. - József, 1843. márc. 18. - Sándor). 1804 körül született Egerlövőn. Nem tudjuk, mely városban tanult, de Eger, Miskolc, esetleg Mezőcsát mint céhes vagy valamelyik asztaloscéh filialisa egyaránt szóba jöhet. Bár nincs nyoma a debreceni legények származási helyét feltüntető Varga Gyula-féle tanulmányban, vándorlása során nagy valószínűséggel Debrecent és a debreceni céhhez tartozó filiális helyeket is felkereshette.

14 Későn önállósult, a talán későn is remekelhetett. Erre részben késői házasságkötése, melyre 1839-1843 között született gyermekei, részben a füredi céhjegyzőkönyv 1844. szeptember 8-i bejegyzése utal: „Kruspyr Jósef asztalos meister által még az múlt kántor gyüllést követtve be szegődtettet két Inasok - jelesen Százmán Károly Miskoltzi születés R Ch és Szabó János Poroszlai születés R. Ch. Be szegődtetési bére, a Chéh által el ajándékozott remekbe készült iró asztal ingyenes átadásáért el engedtetett". 10

KVAII. 11. 11 SOÓS Adorján 1925. 58. 12 Református halotti anyakönyv (ezután RHA V. 19.) 13 A nemes Kruspyr-család valószínűleg a 1618-ban nyert armalisát II. Mátyástól. Azonosnak vélik a varbói Kruspier vagy Krusper családdal. Tagjait Nemes-Kotteskón, Hrahovon és Töreken találjuk meg. Egyik tagjuk, Mátyás fia, István Zsolnán lakott, majd Átányba költözött. Négy fiával együtt 1746-ban hirdették ki nemességét Trencsén megye bizonyságlevele alapján. Valószínű, hogy ennek az átányi ágnak Egerlövőre költözött egyik leszármazottja Kruspyr József. Vö.: Orosz E., 1906. 164. 14 VARGA Gyula 1990. 93-161. 226