Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

ve. Verpeléten a kapuoszlopokon díszítőelemként elhelyezett kapugombok is nagy formai változatosságot mutatnak. A nagykaput tartó kapuoszlopok tövébe faragott terméskő kerékvetőket helyeztek el, főleg a módosabb gazdák portáin. A település több lakóházának tornácát díszítik a kőből faragott tornácoszlo­pok, amit Bakó Ferenc „siroki oszlopnak" nevezett el. 26 A helybeli mesterek, il­letve a szakmát elsajátító kőfaragók valószínűleg a siroki mintára faragták ezeket az oszlopokat, különösen a ion oszlopfőre emlékeztető csigás kialakítású oszlo­pok voltak népszerűek. A tetőzet és az utcai homlokzat találkozásánál oldalt elhelyezett védőkövet itt fecskefaroknak nevezik, kőből faragott változataik jóval kisebb számban fordul­nak elő, mint Sírokban vagy Száj Ián. A megmaradt darabokon a tulajdonos neve és az évszám mellett lóhere, illetve más növényi motívumok fordulnak elő. 3. kép. Faragott kiskapu oroszlánokkal. Asztalos József munkája 1946. Tarnaszentmária. Pincék Tarnaszentmária pincéi a helyben bányászott, kőfaragók által megmunkált fa­ragott kövekkel vannak kirakva. Ilyen pincéket a környező településekre is készí­tettek a szentmáriai kőművesek, illetve a Tarnaszentmárián megfaragott elemeket a szomszédos falvak kőművesei állították össze. Verpeléten, ahol jelentős borter­melés folyt, nagyobb méretű pincéket is találhatunk a lakóházak udvarán, a volt Dózsa MgTsz pincéje is ebből a kőből, azonos eljárással készült. A verpeléti egy­kori kóser pince fala még egy korábbi technikát tükröz, a falazat kövei nem olyan szabályosra faragottak, a mennyezet nem boltíves volt, hanem fagerendákkal, pal­26 BAKÓ Ferenc 1978. 64-65. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom