Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

ve. Verpeléten a kapuoszlopokon díszítőelemként elhelyezett kapugombok is nagy formai változatosságot mutatnak. A nagykaput tartó kapuoszlopok tövébe faragott terméskő kerékvetőket helyeztek el, főleg a módosabb gazdák portáin. A település több lakóházának tornácát díszítik a kőből faragott tornácoszlopok, amit Bakó Ferenc „siroki oszlopnak" nevezett el.

26 A helybeli mesterek, illetve a szakmát elsajátító kőfaragók valószínűleg a siroki mintára faragták ezeket az oszlopokat, különösen a ion oszlopfőre emlékeztető csigás kialakítású oszlopok voltak népszerűek. A tetőzet és az utcai homlokzat találkozásánál oldalt elhelyezett védőkövet itt fecskefaroknak nevezik, kőből faragott változataik jóval kisebb számban fordulnak elő, mint Sírokban vagy Száj Ián. A megmaradt darabokon a tulajdonos neve és az évszám mellett lóhere, illetve más növényi motívumok fordulnak elő. 3. kép. Faragott kiskapu oroszlánokkal. Asztalos József munkája 1946. Tarnaszentmária. Pincék Tarnaszentmária pincéi a helyben bányászott, kőfaragók által megmunkált faragott kövekkel vannak kirakva. Ilyen pincéket a környező településekre is készítettek a szentmáriai kőművesek, illetve a Tarnaszentmárián megfaragott elemeket a szomszédos falvak kőművesei állították össze. Verpeléten, ahol jelentős bortermelés folyt, nagyobb méretű pincéket is találhatunk a lakóházak udvarán, a volt Dózsa MgTsz pincéje is ebből a kőből, azonos eljárással készült. A verpeléti egykori kóser pince fala még egy korábbi technikát tükröz, a falazat kövei nem olyan szabályosra faragottak, a mennyezet nem boltíves volt, hanem fagerendákkal, pal26 BAKÓ Ferenc 1978. 64-65. 199