Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice

Vörösmarty Mihály 1829 őszén gyalog tette meg a Gyöngyös-Parád-Gyöngyös utat. Útközben parádi asszonyokkal, leányokkal találkozott, akik a hátukon szállították a csevicével megtöltött üvegeket a gyöngyösi piacra.

32 Mátraderecskén az 1930-as években váltotta fel a cserépkorsót a zománcos vizeskanna, melynek helyi neve: kupa. Néhány éves ingadozással az egész palócbarkó térségben akkoriban történt a vízhordó és -tároló edények váltása. Mátraderecskén még az 1970-es évek elején is kupában tartották a vizet a konyhai vizeslócán, s akkortájt a csevicekútról is kupában hordták haza a csevicét.

33 1. kép. Vízhordás kupában a csevicekútról. Mátraderecske. Lukács László felvétele, 1971. A távolabbi falvakból a gazdák lovas szekérrel jártak a csevice forrásához, s ládákba, kosarakba gondosan elhelyezett korsókban szállították a savanyú vizet családjuk, rokonságuk számára. Lénárdarocról is gyakran elmentek kocsival a csernelyi kúthoz, s majdnem a fél falunak elegendő volt a szállítmányuk. Csernelyből télen kosolyával jártak a határban (a Szalokna dűlő szélén) buzgó csevice-forráshoz. Voltaképpen egy szánkaaljra szerelt, fürdőkád-méretű láda volt 32 CSIFFÁRY Gergely-CS. SCHWALM Edit é.n. (2002) 72. 33 LUKÁCS László 1978. 53. 18