Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kapros Márta: „A palóc kézimunkák sikere”. Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból

szült kiállítások anyagát szívesen bővítették a rendezők mai szóhasználattal élve archív anyaggal is. S ha a híradásokban használt „népies hímzések", „népi kézimunkák", „népies női kézimunkák", „háziipari termékek" megnevezések tartalmukat illetően hagynak is némi bizonytalanságot, vannak erre egyértelműbb jelzések. A Falu Szövetség kezdeményezésére 1925-ben Balassagyarmaton létrehozandó kézimunka kiállítás előkészítésekor a megyei tanfelügyelő felhívja a tanítókat: „a kiállítás céljaira gyűjtsék össze falvaikban a jellegzetes néprajzi tárgyakat is (főkötők, ingvállak, háziipari termékek)" .

2% Ugyancsak a Falu Szövetség 193l-es diósjenői „kultúrünnepén" nagy sikere volt a kiállított „fehér és színes háziipari kézimunkáknak", s a jelen lévő igazságügyi miniszter ígéretet tett, hogy „e speciális mintázatú" hímzésekre felhívja a kereskedelmi miniszter figyelmét.

29 Drégelypalánkon 1934-ben a Nemzetközi Gazdakongresszus tagjainak jelenlétében megtartott falunapon az iskolában bemutatták a szövést, fonást guzsalyon, rokkán, kiállítottak „varrottasokat, hímzéseket és néprajzi dolgokat", amikből a külföldi vendégek vásároltak is.

30 Következő évben a Hugyagon tartott járási népművelési napon „palóc parasztszobává" kialakított környezetben mutatták be a kézimunkákat.

31 Nagybárkányban a vármegye országgyűlési képviselőjét beszámoló körútja alkalmából „a nép háziszőttesei"-ből készült kiállítással várták.

32 Ezek a falusi kiállítások elsősorban az adott település lakóinak készültek, de mint a felhozott példákból is látszik, változatos sugarú, szélesebb körben is hírt adtak a helyi népművészetről. Hozzátéve, hogy a községi intelligencia köréből kikerült rendezők látásmódjának szűrőjén keresztül. Ugyancsak - bár szerény közvetítő szerepük volt a falvakba látogató jeles vendégek számára készült protokolláris ajándékoknak. Például szintén az egyik országgyűlési képviselőt, csak a sajtóban megjelent híradásokból összegyűjtve, egy év alatt 4 db szőttes törülközővel, egy ugyancsak szőttes díszpárnával, két népviseletbe öltöztetett babával és egy cifra menyecske főkötővel tisztelték meg vidéki körútjai során. Ilinyben még feliratot is szőttek a vászonkendőbe: „Éljen Tahy László képviselőnk"

.

ъъ A 20-as évek végétől egyre több szál fonódik össze a népi kézimunkák népszerűsítése terén. Intézményes letéteményese ennek természetesen a vármegyei múzeum volt. Az 1891-ben alapított intézmény kezdettől fogva deklarálta a néprajzi emlékek gyűjtésének fontosságát, érdemleges lépések e vonatkozásban 28 N-HK 1925. 93-94. 29 NH 1931. május 31. - Megjegyzendő, hogy a diósjeneiek, gyolcs alapanyagra varrott szabadrajzú hímzései valóban sajátos karaktert képviseltek a Nógrád megyei kistáji hímzőkultúrák között. (KAPROS Márta 2000a. 120-123.) 30 NH 1934. június 24. 31 NH 1935. július 7. 32 NH 1936. június 21. 33 NH 1936. május 24., június 14., december 15. 144