Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kapros Márta: „A palóc kézimunkák sikere”. Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból

azonban csak jóval később, a múzeumok országos Főfelügyelőségének erőteljes szorgalmazására történtek. Az 1928-ban Györffy István közreműködésével megalapozott néprajzi gyűjteményben, s a múzeum később megnyitott kiállításán jelentőségük arányában kaptak helyet díszített textíliák; folyamatos gyarapításukról a múzeum új igazgatója dr. Fényes Dezső gondoskodott.

34 S bár az ő szívügye elsősorban a népviselet fenntartása, feltámasztása volt - politikai motiváltsága okán is -, lelkesen támogatott minden olyan ügyet, ami a nemzet letéteményesének tartott parasztság felemelését célozta. A palóc kézimunkák népszerűsítése, háziipar ügyében elhangzott hivatalos nyilatkozatok hátterében érezhető az ő tanácsadó jelenléte, s igyekezett a szakmai szempontoknak érvényt szerezni.

35 A múzeum népművészeti tárgyainak két külföldi bemutatásáról tudunk, mindkét esetben országos szervezés keretében. 1935-ben a bécsi népművészeti kiállításra Viski Károly kért innen egy terjes palóc szobaberendezést, valószínűleg a hozzá tartozó lakástextilekkel együtt.

36 Két évvel később a párizsi világkiállításra Bartucz Lajos és Györffy István válogatott össze a hódmezővásárhelyi, veszprémi és balassagyarmati múzeumok gyűjteményeiből egy „magyar paraszt szoba" bemutatásához bútoranyagot, amit a szükséges textíliákkal és kerámiákkal a műgyűjtő, műkereskedő Holló Valéria egészített ki.

37 A hímes palóc textilek megismertetésében, majd Nógrád megye szervezett háziiparának létrehozásában meghatározó szerepe volt az 1931-ben kinevezett főispánnak. Az előzőleg Borsod-Gömör-Kishont vármegyében hasonló tisztséget betöltő dr. Sóldos Béla már rendelkezett ez irányú tapasztalatokkal: neve szerepel a matyó hímzés ügyének pártfogói között.

38 Új állomáshelyén szinte azonnal „akciót" indított „a már-már kipusztuló szép, régi eredeti palóc női kézimunkák (u.m. hímzések, zsubrikolások, csipkék, szőttesek) megmentésére", ami nála szorosan összefonódott szociális jobbító szándékkal. 27 községből összegyűjtetett díszített textíliákat. Bírálóbizottságot hívott össze szakértőkből (polgári iskolai tanárnők, tanítónők, múzeumigazgató), a szervezésben csatasorba állítható hivatalnokokból (főispáni titkár, vármegyei népművelési titkár), s mintegy a társadalmi hátteret biztosító megyei előkelőségek asszonyaiból. Közülük dr. Baross József alispán 34 Ld. részletesen KAPROS Márta 2002. 35 Megjegyzendő, hogy a sokszor citált tanfelügyelő, Visnovszky Rezső a vármegyei múzeumtársulat választmányának, időről időre különböző funkciókat betöltő tagja volt, s a szervezett Palóc Háziipar működésében fontos szerepet játszó Schuchmann Zoltán iparművész - ma úgy fogalmaznánk - állandó külsős munkatársa volt a múzeumnak. 36 NH 1935. január 27. 37 Azt nem tudni pontosan, hogy az utóbbiak múzeumi tárgyak vagy Holló Valéria saját gyűjteményének, árukészletének darabjai voltak. (Holló Valériáról Id. CS. SCHWALM Edit 2002.) Ethnographia XLVIII. 1937. 100.; NH 1937. május 2. 38 HANKÓCZI Gyula 1992. 309. 145