Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Domboróczki László: A háromszögletű AVK-fejek szimbolikája
romszögletű AVK-fejek már önmagukban is bonyolultabb ábrázolásoknak tarthatók, mint akár a Körös-típusok akár a çatal hüyüki említett példák, ráadásul a AVK-fejek olyan testekhez tartoztak, melyek további szimbólumokat is hordoztak. 17 Nézetem szerint az AVK fejek nem egyszerűen mások, mint a Körös-kultúra ábrázolásai, hanem fejlettebbek azoknál, következésképpen nem azonos absztrakciós szintet tükröznek. Úgy vélem, hogy az eltérő szimbolika nem markáns gondolati különbséget kódol, hanem egy és ugyanazon gondolatvilág újabb és újabb elemeinek egymásra rétegződését mutatja, mely folyamat leginkább szerves továbbfejlődésként, két, egymást szorosan követő gondolati állomásként interpretálható. A Körös és AVK idolplasztika lényegi hasonlóságaira először az egyik füzesabonyi „kentaur" szobor (4. Tábla 2. kép) bemutatása kapcsán figyeltem fel: 18 „Az 1990-es évek közepe előtt ezt a szobortípust az AVK leletkontextuson belül még nem ismerte a kutatás. Az első darabok felbukkanásáig 1994-ig, a mezőkövesd-mocsolyási ásatásig kellett várni, 19 majd 1995-96-ban FüzesabonyGubakúton is előkerültek hasonló darabok, köztük az éppen most tárgyalt szobrocska is. 20 Az ép mintadarabok késői előkerülése következtében, ez a típus nem szerepel azokban a korábbi értékelésekben, melyek a neolitikum kultikus tárgyait analizálták és az egykori kultusz körvonalazását célozták meg. Az újabb irodalomba is kissé megtévesztőén »kentaur« plasztika néven vonult be. 2X A neolitikus kultuszok kérdéskörét általában összehasonlító néprajzi és vallástörténeti elemzések révén próbálják megközelíteni. Eközben főleg a primitívnek nevezett természeti népek szokásait és hitvilágát vetítik rá a feltételezett ősi európai neolitikus milieure, vagy vallástörténeti elemzések során, a görög és mezopotámiai mitológiák mítoszainak és panteonjainak összehasonlító elemzéseiből következtetnek vissza archaikusabb változatokra. 22 Esetleg a gondolatokat szabadjára engedve keresnek új összefüggéseket. Végül is többé-kevésbé felvázolhatok ugyan a neolit emberektől elvárható vallási elképzelések és rítusok, ám bizonyosság nincs, nem tudhatjuk, hogy eközben mennyire vetítjük bele korunk szellemét, saját logikai rendszerünket, racionalizáló felfogásunkat, az egykori ember vélelmezett világképébe. Ujabban felerősödött és egyre nagyobb szerepet 17 RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2003. 163., 167. 18 DOMBORÓCZKI László 2000. 15., 18. 19 KALICZ Nándor-KOÓS Judit 1997. 165. fig. 19-21. 20 DOMBORÓCZKI László 1997. 163. fig. 38-41. 21 KALICZ Nándor-KOÓS Judit 1997. 31.; KALICZ Nándor-KOÓS Judit 2000. 67. Csak később, Bánffy Eszter újabb tanulmányait elolvasva tudtam meg, hogy ez az elnevezés valójában Roska Mártonra vezethető vissza: BÁNFFY Eszter 2003. 9.; BÁNFFY Eszter 2004. 281. 22 Makkay János 1964. 57-64.; GIMBUTAS Marija 1974.; ELIADE Mircea 1995. 35-48., 55-78., 104-124., 216-230. 8