Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

idillben, finom árnyalatok rajzolásában, gyengéd érzelmek megfogalmazásában kereste a túlélést. Ekkor teljesedett ki világtól elvonuló, s azt így tagadó magatartása, filozófiája. Ebben a kisregényben is csak áttételesen érvényesül háborúellenessége. A borzalmakról ír, a szenvedések jelen vannak, de ezek feloldódnak az idillben. A borzalmak csak azt segítik elő, hogy a két ellenséges család közelebb kerüljön egymáshoz, a régi ellentétek feloldódjanak, s a fiatalok szerelmének útjából ez az akadály is elháruljon. A végzetes eseményeket enyhíti az egyszerű emberek naivitása, a borzalmak között is megjelenő meghitt, kedves pillanatok. Ebben rejlik Gárdonyi költészetének egyik legszebb vonása, hiszen ezek a „szeretet filozófiájának" alappillérei. Az Aggyisten, Biri! életében már nem jelenhetett meg, 1923-ban adták ki más kisregényekkel együtt. Valóban úgy van, ahogy fia írta, Gárdonyi itt visszatér a számára oly jól ismert és szeretett terepre, a faluba. Mács Biri és Keléssé Pali szerelme lassan bontakozik, a kezdeti gyermekes gyűlölködés csak nehezen alakul át szerelemmé. Kettejük kapcsolatát Schöpflin Aladár Móricz Pillangójához hasonlította. „Móricz Pillangóját telibbnek, szenvedélyesebbnek, forróbbnak érezte, mivel Gárdonyi az egyszerű, egyenes vonalakra igyekszik reprodukálni a dolgokat. "

31 Z. Szalay Sándor és Tóth Gyula ezt azzal magyarázzák, hogy a Pillangónak súlyosabb, érettebb a társadalmi mondanivalója, ami érthető már csak azért is, mert Gárdonyi regénye tíz évvel hamarabb íródott, s Gárdonyi egészen más körülmények közül indulva jutott el a társadalmi realitások világa felé. A regényben jelen vannak társadalmi visszásságok, a szegénység és a kivándorlás problémája, de ezek a gondok nem a történés fő vonalában és a konfliktusok fő okozójaként kerülnek ábrázolásra. A konfliktusok mozgatói ősi, családi viszályok, évtizedes, generációkon átívelő haragoskodások. Gárdonyi konfliktusábrázolása, rajza nem is megy túl a felületek súrolásán, épp csak érinti ezeket a problémákat, annyira, amennyire szükséges a fő cselekményszál tovább szövéséhez. Megvillantja, érzékelteti ezeket a súlyos gondokat, de utána ezek mélyére nem ás be. Nem olvasunk a nagy nyomorról, amely a Keléssé családot a kivándorlásra késztette. Pedig igenis érezhető Gárdonyi megvetése, gyűlölete a helyzettel szemben, ahogy leírja az Amerikában élő magyarok sanyarú mindennapjait. Noha jelen vannak a problémák, tragédiák, megpróbálja ezeket feloldani a már említett idillben, illetve abban a sajátos jellem- és környezetábrázolásban, ami Gárdonyit azzá tette, ami. Jellemábrázolása itt nem külső eszközökkel él, hanem belső jellemzést alkalmaz. Talán senki nem tudja így ábrázolni a parasztlegény sokszor következetlen, rendkívül bonyolult jellemét, mint Gárdonyi. Egyetlen mondatba bele is tudja fogalmazni ezt a bonyolult lelket, életérzést, szerelmet. Ez a regény címe is: Aggyisten, Biri! Mács Biri megformálásához is szükséges volt Gárdonyi minden fortélyára. О sem egyszerű személyiség, hiszen egyszerre gyűlöli és szereti Palit, egy31 Z. SZALAY Sándor-TÓTH Gyula 1963. 422. 401