Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

szerre fél tőle és vágyik rá, egyszerre gyengéd és könyörtelen. Két bonyolult lélek megfejtése, művészi ábrázolása, s hozzá egy sajátos társadalmi háttérfestés teszi az egyik legsikerültebb kisregénnyé az Aggyisten, Birit! Gárdonyi József monográfiájában meglehetősen szűken méri az információkat a regény keletkezéséről, s a közvetlen forráson kívül mást meg sem tudunk tőle. Sok támpontot a hagyaték sem ad. Egyetlen cédula tartalmaz a regénnyel kapcsolatos feljegyzést.

32 A cédulát az író egy 1913-ban rendezett ünnepségre szóló meghívó üres hátoldalára írta. A szöveg gyorsan, hevenyészve készült, s a regény utolsó mondatát tartalmazza: „Aggyisten. Nohát ez... Hiszen az én szívem mindig a tiéd volt. Már akkor is...már akkor is...mikor úgy rettegtem tőled. " 126 lapból áll a regény tollal írt, meglehetősen sok javítást tartalmazó, összefüggő, de befejezetlen kézirata.

33 Megvan a regény összefüggő, teljes, befejezett, géppel írt és javított kézirata is.

34 Ez utóbbi már a nyomdának küldött kézirat is, Gárdonyi aláírásával. De nem küldte már el, vagy pedig nem került sor a nyomtatásra. Az öreg tekintetes Az öreg tekintetes pihenésképpen íródott az Egri csillagok nagy munkálatai közben. Az első napon született tizenkét oldalnak Az utolsó attila címet adta. Ezek után nem sokkal hosszú időre megakadt a regény írásában. A címével is sokat bajlódott, s kora kritikusai, mint ahogy Gárdonyi József megjegyezte, nem tartották igazi Gárdonyi regénynek, mondván, nem találta meg önmagát.

35 A regény főalakjának mintája egy Turnovszky nevű honvédezredes, akinek orvos volt a veje. Egri emberről van tehát szó. Ez az öregúr egészen véletlenül keveredett Gárdonyihoz, majd ezt követően máskor is találkoztak. Gárdonyi regénybe illő alaknak gondolta. Ezzel a regénnyel Gárdonyi kis híján a rangos Péczely-díjat is megkapta. 1907ben ugyanis - másik két könyvvel együtt - ezt is jelölték a díjra. A jutalmat ekkor Herczeg Ferenc kapta meg, míg Gárdonyi és a harmadik jelölt Mikszáth Kálmán lemaradt a díjról. (1902-ben Gárdonyi ezt a díjat az Egri csillagokért korábban már megkapta.) Gárdonyi az Esti Hírlapban olvasta a következő hírt, ami elindította őt. „Ma délután öt óra tájban a Ferenc József híd közelében egy öreg úriember vetette magát a Dunába. Csónakot későn tudtak keríteni. Este fogták ki a holttestét a Csepel-szigeten. Fábián István, a Práter utcai varga felismerte benne Csurgó Károly volt földbirtokost. Pénzt nem találtak nála. Tettének oka ismeretlen. " Gárdonyi 32 Cédulák, Lelt. sz. 75.9.3. 33 Aggyisten, Biri! Kézirat, Lelt. sz. 2000.13. 1-126. 34 Aggyisten, Biri! Kézirat, Lelt. sz. 2000.14. 1-146. 35 GÁRDONYI József é.n. 124. 402