Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

A tizenegyedik agglegény elbeszélése a Csak ne felejts címet kapta. A vegyes, kézzel és géppel írt kéziraton több cím is szerepel. Az eredeti cím a Sok ami sok volt. A második a Mi maradt a lányból, a harmadik A zenélő óra, s végül az utolsó, végső variáció a Nefelejcs.

27 A vegyes kézirat, valószínűleg az első variáció, sok javítást tartalmaz. Vannak oldalak, amelyeket teljesen újra írt Gárdonyi. A gépelt kéziratban már természetesen jóval kevesebb a változtatás.

28 A Svájcba került és ott szerelembe esett fiatalember története azon novellák közé tartozik, melyek vázlatát Gárdonyi egy röpke nap alatt vetette papírra. Könnyed, egyszerű történet, mégis nyílt realizmussal s nem kis iróniával ábrázolja a szépség múlandóságát. A történetek záró elbeszélése és egyben a kötet csattanója a Hol vagy Éva? című történet. Az agglegények legfiatalabb tagjának egész életén átívelő szerelmi története ezúttal boldog véggel fejeződik be. Megtalálja élete szerelmét, s egyúttal azt is bejelenti társainak, hogy ez az elbeszélés folyam legénybúcsúja is volt, hiszen az év utolsó napján megnősül. Két töredékes kézirat maradt fenn.

29 Mindkettő géppel írt, tollal javított kiadás. A többi elbeszélésnek nem maradt meg kézirata, elveszhettek az író halálát követő zavaros években. A teljes kötet a Siger és Wolfner kiadásában 1912-ben jelent meg. A gyűjteményben megvan az első kiadás utolsó nyomdai levonata. Aggyisten, Biri! „A legigazibb Gárdonyi regény. Nagy-sok eltávolodás után újra magához öleli benne a falut. Tolla rászárad a libalegelőre. Végigfut a bogárhátú házak között... " Ezt írja Gárdonyi József édesapja 1914-ben íródott regényéről.

30 Az ötlet Gárdonyi egri házától alig pár méterre álló jobbágyházból származik. Az itt élő Veron néni gyakran vett magához árva gyerekeket, volt olyan is, hogy négy-öt gyerek élt a kis viskóban. Két gyermek, egy fiú és egy kislány valahogy végleg Veron néninél maradt. A fiúcska vad természetű volt, gyakran megverte a kislányt, de az szelíd természetével ezt mindig jámboran tűrte. Gárdonyi ezt a két gyermeki jellemet használta fel regényében, s a későbbiekben ezt a két gyermeket szánta egymásnak. A regényt a világháború elején írta. A háború kezdetekor nem fogadta kitörő örömmel a katonák bevonulását, pacifizmusával ekkor még a kevesek mellé került. Nem tartotta ezt az időt az írás idejének. Műveiben valahogy megpróbálta feloldani a sok szörnyűséget, de nem vált forradalmivá, hanem 27 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.114. 1-81. 28 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.114. 82-126. 29 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.352. 1-211. 30 GÁRDONYI József é.n. 218. 400