Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

A szentkút kialakulásában szerepe lehetett II. József búcsújárást korlátozó rendeletének is. A legkedveltebb heves megyei lakosok által is látogatott búcsújáróhelyről, Mátraverebély-Szentkútról elmaradtak a távolabbi területek lakosai. A XIX. század második felében a búcsújárás egyre erősebben elszakadt a papságtól, s jellegében egyre inkább népi ájtatossági formává vált. A zarándoklatokra induló népet már nem, vagy ritkán kísérték papok, a búcsújárás szervezése és vezetése laikus búcsúvezetők, énekesemberek kezébe került.

3 Harmadik, a szent kutat életben tartó vagy létrehozó történelmi esemény az 1848-1849-es szabadságharc volt. A kápolnai csata (1849. február 26-27.) hadmozdulatainak egyik helyszíne a Tófalu és Kerecsend közötti terület volt. A Tárna és a Kígyós patak által kerített területet Honvéd halma megnevezéssel ismerteti Pesty Frigyes helynévgyűjteménye, miszerint 1849-ben nyerte nevét az itt táborozott, csatázott és elesett honvédekről. A község e külterületét a néphagyomány Honvéd-halmi-délő és Honvéd-halmi puszta megnevezésekkel őrzi s a kápolnai csata idejére helyezi a földrajzi névmagyarázatot, „egy halom, sok honvéd halt meg, s itt temették el őket, az 1849 évi februári kápolnai csata eseményei e területen zajlottak. "

4 Kápolna plébániájának halotti anyakönyve szerint a csatában elesettek közül mintegy 180 honvédet az érintett községek plébánosai temettek el. A hagyomány szerint honvédhalmok emelkedtek ezen a területen. Az önkényuralom időszakában a forradalom és szabadságharc emlékének ápolása, egy-egy tárgyi emlék rejtegetése a rendszer elleni lázadással ért fel. Az 1861. február 27-re tervezett halotti istentiszteletet, melyet Egerben a Kápolnánál elesett honvédekért szándékoztak tartani, Bartakovics Béla érsekhez írt hivatalos levélben a Magyar Királyi Helytartótanács betiltotta.

5 A tiltások ellenére erre a területre akartak zarándokolni a kápolnai, tófalui, debrői, verpeléti emberek, tiszteletüket leróni, kegyelettel emlékezni. Ezen a helyen, Tófalu község határában a XIX. század végétől Mária jelenésekről ad hírt a hagyomány. A jelenések helyén forrás tört fel, melyet fájdalmas Mária képpel jelöltek meg. Ez a hely a hazafiság és a vallási élet egybefonódására, 1848 emlékének megőrzésére, éltetésére adott lehetőséget. 1976-ban a kegyhelyről így fogalmaztak a kerecsendi, feldebrői, kápolnai, felsőtárkányi hívek „ Ott ma is láthatók szerte a korhadt honvédsírok. Az 1848-ki történelmi szent Szabadságharcunkat kiemelve, s véve a magyar honvédséget elsősorban a Szent Szűz segítette teljes győzelemre az osztrák leigázás ellen. "

6 Tófalu birtokosa 1741-1841 között a három Grassalkovich Antal (nagyapa-fiú-unoka) lett. Tófalu birtokait 1840-1847 között gróf Károlyi György bérli, majd 1847-ben megvásárolja és 1918-ig Károlyi birtok az uradalom. Az a tábla 3 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 147. 4 PELLE Béláné 1975. 33. 5 BERECZ MÁTYÁS 2000. 179. 6 EFL 869/1976. 336