Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Zábrátzky Éva: A siroki kő felhasználása a XIX–XX. század folyamán
gyeimet. Többször kifogásolták a bányafal meredek kiképzését, a korlátok és a magasabb falakon dolgozó kőfejtők kötéllel való kibiztosításának hiányát. A tiltás ellenére is robbantottak a bányákban, a munka megkönnyítésére. Az Iparfelügyelőség által ellenőrzött 4 bánya: 1) Borics g. János kőbányája 2) A Siroki Várkörnyéki Legelőtársulat kőbányája, ami engedély nélkül működött, ezért megszüntették, 3) Sirok Nagyhegyi Fehérkőbányák Kőfaragók Szakszervezete kőbányája, 4) Jebelóczki József és társa kőbányája. 10 Vincze József kőfaragó, aki a falu utolsó, hagyományos kőfaragáshoz értő mestere, öt kőbányát sorolt fel, ami a XX. század 40-es, 50-es éveiben még működött. Ezek közül három beazonosítható a fenti forrásokból megismert bányákkal. 1.) Nagy bánya: A Nagy-hegy oldalában a legnagyobb, és a legjobb minőségű kővel rendelkező bánya. Ezt a hagyomány szerint az olaszok kezdték el bányászni, a parádi Cifra-istállóhoz szükséges terméskő beszerzése végett. (Ez 1875 körül épült.) Főleg innen kerültek ki a faragásra alkalmas, jobb minőségű kövek. A kollektivizálás idején a tsz részévé vált a bánya, az esztergomi bazilikához is innen szállították a köveket. Azonos a Károlyi birtokához tartozó bányával, amit a XX. század elején Tóth János bérelt. 2.) Szabási bánya: Szintén jó minőségű kővel bírt, ám nem működött olyan sokáig, mert nem volt olyan szakszerűen feltárva, mint a nagy-hegyi bánya. 3.) Pincés kúti bánya: Rövid ideig működött a XX. század során, mivel a szakszerűtlen bányaművelés miatt halálos baleset történt. Nem tartották be a fokozatosságot, a lépcsőzetes kitermelést, minél hamarabb a jobb minőségű kőhöz akartak jutni. Az 1960-as években a helyi ktsz is bérelte. Azonos a korábbi községi tulajdonban lévő bányával. 4.) Gorgányos: Vincze József kezdte a bányászatot, a szomszédban Tóth Miklós bányászott nagy létszámmal. Ez egy kisebb kőbányának számított a falu határában. 5.) Cigány-bánya: a cigánysornál. A jelenleg ismert források alapján tehát csak 1836-ig visszamenőleg ismerjük a bányák múltját, ám valószínű, hogy a siroki kőbányászat sokkal nagyobb múlttal rendelkezik, hiszen a XVIII. században épült templom és a plébániaház is siroki kő felhasználásával épült. A széles körben ismert „siroki kő" mellett horzsakövet is bányásztak a siroki vár alatt található területen a XIX-XX. század fordulójáig. A lyukacsos szerkezetű kőzetet súrolásra, tisztításra használták az asszonyok. 11 10 HMLXXn-372/16. 11 CSIFFÁRY Gergely 1996. 76. 304
