Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

„(...) a törvényhatósági bizottság működésének hiányában javaslom a Belügyminiszter Úrnak, Hatvan község képviselőtestületének várossá alakulásának kimondó határozatát, (...) a szervezkedési szabályrendeletet, valamint a polgármester és a városgazda megválasztását tudomásul venni, illetve jóváhagyni méltóztassék. Fenti javaslatom megtételénél különös nyomatékkal említem meg, hogy az iratok tartalmából megállapíthatóan, de közvetlen értesüléseim alapján is megállapítható, hogy a várossá való alakulást a nemzeti bizottságba tömörült valamennyi demokratikus párt egyhangúan szavazta meg és ugyancsak egyhangú volt a pártok részéről úgy a szabályrendelet, mint a személyi kérdések tekintetében is a határozathozatal. "

60 Az alispáni véghatározat és a főispáni előterjesztés április 30-án vagy május 1-én érkezhetett meg a Belügyminisztériumba, vagyis a hatvani képviselőtestület ülése és a várossá nyilvánítással kapcsolatos iratok Budapestre történő megérkezése között alig több, mint egy hét telt el! Mindez „átlagos" körülmények között akár több hónapot is igénybe vett volna. Hatvan polgárai a képviselőtestület döntése után két nappal már hivatalos formában is értesülhettek a fontos eseményről, mivel a határozatot 1945. április 24től közszemlére tették ki,

61 majd április 30-án az alispáni véghatározat is megérkezett Hatvanba.

62 Ezekben a napokban Fülöp István, Dr. Bonta Bertalan, Kozsa József és a Nemzeti Parasztpárt hatvani elnöke Szelei Ferenc szekérre ült és Budapestre utazott, hogy a várossá nyilvánításról szóló képviselőtestületi határozatot a belügyminiszternek átnyújtsa.

63 Szelei már korábban ismerte Erdei Ferencet, így sikerült bejuttatnia a küldöttséget a miniszterhez. E látogatás sokat nyomhatott a latban Erdei végleges döntése előtt, de a várossá nyilvánítás jogi folyamatának nem volt a része. Mint korábban említettük, a hatályos törvények szerint a legtöbb adót fizetők többségének kellett (volna) a várossá alakulást kérelmeznie. A II. világháború után azonban gyökeresen megváltozott a társadalmi és politikai környezet: megszűnőben volt a vagyonosabb rétegek korábbi kiváltságos helyzete, bár mindez közjogilag még nem került szabályozásra. A virilis képviselők hiányzó hozzájárulására Monostory községi főjegyző is kitért az április 22-ei képviselőtestületi ülés során, sőt a főispán említett előterjesztésében kérte a belügyminisztert, hogy ezt a hiányosságot ne vegye figyelembe döntése meghozatala során, mivel „a virilizmus ellentétes a demokratikus szellemmel". 60 HML XXI-l/b. 504/1945. A főispán előterjesztése a belügyminiszternek. Eger, 1945. április 27. 61 HML XXII-202/40. Az Elöljáróság által kiállított Községi Bizonyítvány. Hatvan, 1945. május 10. 62 HML XXI-13. A járási főszolgabírói / főjegyzői hivatal közigazgatási iktatókönyve, 1945. 63 DEMÉNY-DITTEL Lajos 2005. 83. 269