Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

A Nemzeti Parasztpárt által delegált Erdei Ferenc belügyminiszter baloldali beállítottsága közismert volt, így feltételezni lehetett, hogy egyetért majd az indokokkal. A hatvani Nemzeti Bizottság elnöke, Dr. Bonta Bertalan azonban attól tartott, hogy a Belügyminisztérium esetleg mégiscsak felveti, hogy Hatvan nem teljesen a törvény rendelkezései szerint járt el. Rossz előérzetét fokozhatta, hogy az alispáni véghatározat is említést tett a virilis lakosok szükséges egyetértését taglaló paragrafusról („... valószínűsítve van az 1886. XXII. te. 151. §-ában előírt feltételek fennforgása. ") A hatvani Nemzeti Bizottság biztosra akart menni, és a képviselőtestület határozata után két héttel váratlan lépésre szánta el magát: összeállítatta a legtöbb adót fizető hatvaniak aktuális névsorát, majd 1945. május 7-én felhívást intézett a listán szereplő személyekhez, amelyben kérte, hogy az érintettek aláírásukkal támogassák a várossá alakulást. Az NB ekképpen indokolta döntését: „A Nemzeti Bizottság tisztában van azzal, hogy a kormányzat elfog tekinteni a legtöbb adót fizetők beleegyező nyilatkozatától, mégis szükségesnek tartja saját megnyugtatására is, hogy az aláírások útján is beigazolódjék, hogy a várossá való átalakulás nem csupán a lakosság szám szerinti többségének, hanem a legtöbb adót fizetők többségének akaratával is megegyezik. "

M Sajnos az ajánlási ívek nem maradtak fenn, és arról sincs tudomásunk, hogy azok eljutottak-e miniszterhez, vagy sem. A következő hetek várakozással teltek. 1945. június 13-án újabb hatvani küldöttség érkezett a Belügyminisztériumban (Fülöp István községi bíró, Monostory Alfréd községi főjegyző és Tóth János a Szociáldemokrata Párt hatvani vezetője), érdeklődve az elbírálás várható időpontjáról, illetve a várossá válás gyakorlati teendőinek megbeszélése miatt. A belügyi államtitkár megnyugtatásul közölte a küldöttség tagjaival, hogy már kiadta az utasítást a várossá történő alakulás engedélyeztetésére, sőt lehetővé tette számukra, hogy betekintsenek a „hatvani aktába".

65 Ezután Radó Gyula és Vecseklőy József tanácsosokkal tárgyaltak a létesítendő városi állások ügyében. Vecseklőy felhívta a figyelmet, hogy a tisztségviselők megválasztásánál szakképzett embereket jelöljenek, ne rokonság, de különösen ne a pártokhoz való tartozás döntse el, hogy kik legyenek megválasztva.

66 A minisztériumi tisztviselők ígéretéhez híven, a belügyminiszter 1945. június 20-án kelt 110.782/1945. V. sz. határozatával hozzájárult Hatvan várossá nyilvánításához: 64 A hatvani Nemzeti Bizottság felhívása. Hatvan, 1945. május 7. HLM GY. 65 Sajnos a „hatvani akta" egyetlen dokumentuma sem maradt fenn a Magyar Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi iratok között, sőt Hatvan várossá nyilvánítását jóváhagyó belügyminiszteri határozat is a Heves Megyei Levéltár állományából került elő. 66 HML XXII-202/40. Monostory Alfréd községi főjegyző feljegyzései. 1945. június. 270