Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

talom nélkül. A „lázadás" egyik sajátos formájaként több község a hivatalos iratokban, jegyzőkönyvekben, pecséteken továbbra is mezóvárosnak címezte magát, kerülve a község vagy a nagyközség formulát.

12 Hasonló jelenségre a Hatvannal kapcsolatos iratokban is bukkanhatunk, bár inkább esetleges, mint rendszeres jelleggel. Mégis figyelemreméltó, hogy a Községi Elöljáróság által szignált 1895-ös iratok között is találhatunk még erre példát.

13 Különösen érdekes, hogy a Hatvan Mezőváros feliratú pecsétet egészen a XIX. század végéig használták, a jelenleg ismert - de valószínűleg első - Hatvan község pecsét csak 1901-ben készült el. Más oldalról megközelítve a kérdést fontos megjegyeznünk, hogy Hatvan közigazgatási szervezetében jelentős változás nem történt az 187l-es törvényt közvetlenül megelőző mezővárosi időszakhoz képest: 1861-ben az elöljáróságot ugyancsak a két bíró, a pénztárnok, a közgyám és 6-8 esküdt alkotta (a jegyző csak az 187l-es törvény alapján lett tagja az elöljáróságnak).

14 Az első községi törvény viszonylag széles autonómiát biztosított a településeknek, hiszen az elöljáróság valamennyi tagját a „választóközönség" választhatta meg, bár a tisztviselők jelölésébe nem volt beleszólásuk, igaz erre korábban sem volt lehetőségük.

15 A megyei törvényhatóság és a járási hivatal községek feletti hatáskörét is korlátozták, mivel a törvényben rögzített eseteken kívül, illetve hivatalból, jogorvoslat nélkül nem avatkozhattak a községek belügyeibe. Erre csak akkor volt lehetőség, ha a község maga kérte a megye közbenjárását.

16 A mezővárosok korábban rendelkeztek bizonyos bíráskodási jogkörrel, amelyet még a községi rendezés előtt az 1868. évi LIV. te. - a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása jegyében - minimális szintre szűkített. Hatvan azonban 1870-es évek elején járásbírósági székhely lett, így a lakosok peres ügyeiket továbbra is helyben intézhették. Összegezve tehát megállapítható, hogy Hatvan nagyközséggé történő átalakulása nem járhatott együtt különösebb „megrázkódtatással". Korábban említettük, hogy a törvény rendelkezései szerint Hatvan elöljárósága kezdeményezhette volna a rendezett tanácsú várossá való nyilvánítást is. Az elöljáróság körében valószínűleg mindez fel sem merült, hiszen tisztában voltak a település gazdasági 12 Példaként említhetők a Békés megyei volt mezővárosok (Békés, Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas), vagy a Fejér megyei Mór korabeli története. SZABÓ Ferenc 1973. 266.; FARKAS Gábor 1977. 276-277. 13 HML V-237/11. A hatvani Mezővárosi (Községi) Elöljáróság és Képviselőtestület névsora. 1895. január 10. 14 SZEPES Béla 1940. 22. 15 A jegyző személyét előzetes pályáztatás útján a járási (fő)szolgabíró jelölte, és élethossziglani időtartamra választották meg. Ezzel szemben az elöljáróság többi tagját a képviselőtestület által jelölt 3-3 személy közül 3 évre választották. Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvénycikkek. 16 SARLÓS Béla. 1976. 102. 255