Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

bágyfaluvá fejlődött a település. 1720-ban 9 háztartást, 1725-ben 35 háztartást, 1770-ben 44 háztartást, az 1780-as évek végén már 16 háztartást, összesen 563 lakost írtak össze.

104 A XVIII. század végén az uraság a maradványföldeket művelésre adta ki. Ezekből 1787-ben 117 csomó búza, 1 boglya árpa és másfél boglya zab illette a familiat. A remanencialis kaszálókból évente kb. 30 boglya szénát tudtak begyűjteni.

105 „A templom szilárd kőépület. ...A nagy mocsárnál lévő kiserdő legnagyobb részt körtefából áll, nagyon ritka és kocsival is mindenütt keresztül lehet hajtani rajta. A rétek itt állandóan ingoványosak és a nagy mocsáron sehol sem lehet átkelni. Mind az itteni országutak, mid az egyéb utak száraz időben jók és mindenféle járművel járhatók, de nagy esőzések idején a zsíros nehéz talaj következtében feneketlenül sárosak és csaknem járhatatlanok. " -jellemzi az I. katonai felmérés.

106 Zsadány 1686-ban a török kiűzését követő harcok során a falu elnéptelenedett. Még lakatlan volt, amikor 1698-ban Bessenyey Zsigmond a településhez tartozó Cselőháza pusztával egyetemben eladta Almásy Jánosnak és sógorának Mihályi Deák Pálnak. Birtokba iktatásuk 1702-ben történt meg. Ettől kezdve a zsadányi és törökszentmiklósi Almásyak lettek a földbirtokosok.

107 „A falu bővelkedik szántóföldekben és kaszálókban, de erdei nincsenek. " - írja róla Bél Mátyás.

108 Az I. katonai felmérés beszámolójában ezt olvashatjuk: „Az itt lévő templom két udvarházzal együtt szilárd falazatú. Az itt folyó Tarnóca patak körül veszi a falut. A nyugati oldalon 6-8 láb mély, partja meredek, szélessége 12-15 lépés, de keletfelé sekély, mocsaras mederben folyik. A falu fölött az említett patakba torkolló Kálvinista kút csak esőzések idején folyik, egyébként néhány pocsolyát leszámítva általában kiszárad. A rétek csak esős időben ingoványosak. Az utak talaja agyagos, esős időben különösen a réteken át a mély gázlók miatt nehéz szekérrel nagyon fárasztók. "

109 A XVIII. század végén a faluban épült 103 házban összesen 723 lélek lakott. Bár a családnak mind Zsadányban, mind Mérán volt kastélya székhelyéül mégis Gyöngyöst választotta. 104 SOÓS Imre 1975. 523-524. ,05

HMLIV-l/l/9No. 25 106 CSIFFÁRY Gergely-B. HUSZÁR Éva 1999. 100. 107 SOÓS Imre 1975. 480-482. 108 BÉL Mátyás 2001. 193. 109 CSIFFÁRY Gergely-B. HUSZÁR Éva 1999. 96-97. 242