Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Gyöngyös és az Almásyak Az Almásyak a XVII. századtól fogva intenzíven részt vettek a város társadalmi életében. Mély vallásosságuk révén nem csak vagyonukkal, de személyükben is segítették a templomok életét. 1704-ben Almásy Ferenc, mint a ferences rendház szindikusa irányította a rend kolostorának újjáépítését. Az ő neve szerepel minden szerződésen és megállapodáson, s valószínűleg az építkezés felügyeletét is ő vállalta.

110 A család, illetve Almásy János királyi tanácsos építtette 1752-ben a lorettói kápolnát. Ugyancsak ő volt, aki a Piéta kegy szobrot 1761-ben rendbe hozatta.

111 1771. május 22-én Gyöngyös városban készült összeírás szerint Almásy Apollóniának 6 házas zsellére volt. Ugyanekkor Almásy Pál örökösei 11 házasés 1 hazátlan zsellér felett rendelkeztek. Sajnos a levéltári források nem teszik lehetővé, hogy meghatározzuk a család első lakásának helyét. I. János felesége, Mihályi Deák Judit 1716-ban kelt végrendeletében ekképpen rendelkezik gyöngyösi házáról: „Almásy János fiam, legkisebb lévén gyermekeim között, minthogy annak rende szerint még szárnyára nem bocsáttatott, neki hagyom a gyöngyösi házamat minden hozzátartozandóságával. "

n2 1723-ban a tanács „tiszteletből" Almásy Jánosnak ajándékozta a régi kálvinista temető melletti üres térséget.

113 Bél Mátyás az 1730-as években Heves vármegyét bemutató munkájában Gyöngyös város leírásánál már megemlíti az Almásyak házát. 1746-ban „Nagyméltóságú gyaraki gróf Grassalkovich Antal azon curiát, amelyben Almásy II. János lakott, s amelyet eddig zálogul bírt, örökjoga azonban a grófot illeti, különféle okoknál fogva Almásy II. Jánosnak és maradékainak adományozza örökjoggal. Ezen háznak felső szomszédja a grófnak új szállója, alsó szomszédja pedig az Orczyak háza és curiája. "

114 A mai Főtér 8-as számú épület korai történetéről sajnos nincsenek adataink. Hogyan került a család birtokába - nem tudjuk. Az 1750-es években Almásy János, Almásy I. Pál és Grassalkovich Antal között több adás-vételi, illetve zálogos szerződés jött létre. Vajon ennek kapcsán került az épület Almásy tulajdonba vagy az Erős családba való beházasodás révén jutottak hozzá? - Erre sajnos még nem ismerjük a választ. Almásy I. Pál és kvassai Kvassay Franciska miként már fenntebb említettük négy gyermeket nevelt fel. II. Pált, II. Ignácot, Istvánt és Annát, aki báró Eötvös Gábor felesége lett. A 788 számú házban - ez a mai Főtér 8-as számú épület 1. Pál legkisebb fia István telepedett le családjával. Az Almásyak háza, mint egy 1878-as fénykép is mutatja, egy emeletes, későbarokk stílusú, 110 FÁY Zoltán 1999.64. 1,1 FÁY Zoltán 1999. 69. 112 ALMÁSY Dénes 1903. 30. 113 HML V-101/a-3.köt. Itt épült később a város „Alsóujváros"-i része. 114 ALMÁSY Dénes 1903. 243