Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

sék. Mert, mitől Isten őrizzen, ha valamelyik még tizedik ivadékban is elfajulna az igaz római anyaszentegyháztul, semminemű örökségemben ne részesedjen, hanem kik hívek lesznek, azokra szálljon, hogyha pedig olyanok nem lennének (mit Isten ne adjon) szálljon egyenesen a kincstárra, hogysem az olyan elfajult személynél maradna. Intem gyermekeimet: ne veszekedjenek. Egyik a másikát meg ne csalja. Istenesen osztozkodjanak. Lássák be: ki veszekedő lesz, indítója leszen a háborúnak, azon Isten áldása nem lesz, a ki pedig békességes tűrő lesz, azt áldja meg az Úr-Isten! Én is atyai áldásomat úgy adom reájok. Istenért tehetségök szerint, mi lehetséges cselekedjenek, a szegényeket táplálják. Tudom kiterjed О szt. Felségének minden áldása reájok mind ezen, mind a másvilágon. "

23 Hiába az atyai intelem, a gyermekek sorra „fellázadnak" a végrendelet intézkedései ellen. 1772-ben Almásy Ignác gróf emel szót az ellen, hogy a törökszentmiklósi, szerencsi és verebélyi jószágok nem oszthatók fel.

24 II. János gyermekei - a Lengyelországban harcoló, s az idősebb grófi ágat alapító I. Ignácz-József és az akkor már nem élő III. János kivételével -, 1772-ben, anyjuk halála után osztoztak meg örökségükön. Gacsa pusztát Krisztina és Ágnes nyerték. Közös osztályra ment Tárnáméra, Tarnazsadány és Cselőháza, míg a többit a fiuk kapták.

25 Évtizedeken keresztül folyik ezek után a pereskedés a leányág és a fiúk között, az egyes birtokok örökölhetőségéért. Már 1773-ban a lányok, Krisztina , Henter Ferenc báróné és Ágnes, Erős József ezredesné tiltakoznak atyjuknak, néhai Almásy Jánosnak végrendeleti intézkedése és fiútestvéreiknek osztozkodása és eljárása ellen, amennyiben dacára annak, hogy a szerencsi, törökszentmiklósi verebélyi és más Zemplén, Nógrád és Heves vármegyei birtokokat anyjuknak, néhai Borsy Annának pénzén szerezte végrendelkező atyjuk és a királyi adománylevelekben is kettőjük neve szerepel, ezen birtokokból mégis kizárta őket.

26 1787-ben a „Mlgos Família meg egyezőakarattyával ... Boldogult T.C. Almásy Mihály Úrnak úgy nem különben a leány ágnak ezen T. Heves Ve gyében lévő rátájokat fogják conscribálni úgymint Vécsen, Félfalun, Szaránkon, Mérán, Fügéden, Tárcsán, Zsadányon, Fogatson, Tiszabőn, Gyandán és Süly ön. ..."

21 Az állandósult elégedetlenségek miatt 1795-ben Almásy Pál újabb királyi levelet eszközöl ki Törökszentmiklós város, Puszta-Tenyő, Kengyel, Szenttamás, Csépa és Kerekegyháza birtokokra, amelybe az egri káptalan a leányok ellentmondása mellett ismételten bevezeti a fiúágat.

28 23 ALMÁSY Dénes 1903. 37-41. 24 ALMÁSY Dénes 1903. 128. 25 HML 1777. év pp. 2084. sz. 26 ALMÁSY Dénes 1903. 128. 27 HML IV-1/1/9 No. 25 28 ALMÁSY Dénes 1903. 129. 226