Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Almásy II. Jánosnak és Borsy Annának nyolc gyermeke született: I.Pál, Lignac, Mihály, IILJános, Antal, József, Krisztina (férje báró Henter Ferenc) és Ágnes (férje bethlenfalvi Erős József ezredes). Almásy I. Pál (Ferenc, Xavér, Zsigmond) Gyöngyösön született 1721. január 29-én és itt is hunyt el 1804. november 21-én. Miként a családi hagyomány nevezte, ő volt „a gyöngyösi bölcs". 1746-ban táblabíró és Heves vármegye követe, 1746-1754 között, 8 évig apja mellett a nádori alkapitányi tisztet töltötte be. Atyja leköszönése után 1754-ben gr. Grassalkovich Antal nádori biztos „ültette" a nádori főkapitány székbe, s töltötte be e jeles tisztséget egészen 1779-ig. Összesen 33 évig állt a Jászkun Kerületek élén. 1779-ben kinevezték a hétszemélyes tábla ülnökévé, s ezzel főkapitányi tiszte megszűnt. A stafétát fia Ignác vette át, s képviselte a jászkun érdekeket. I. Pál hosszú időn keresztül tanúsított szolgálataiért megkapta a Szt. István rend keresztjét. I. Pál Gyöngyösön telepedett le. Mint jó gazda folyamatosan fejleszteni kívánta birtokait. A közös vagyon miatt azonban többször összetűzésbe került testvéreivel, miként ezt az iratok is bizonyítják. 1787 augusztusában például arról panaszkodott a szolgabírónak, hogy a két öccsével, Antallal és Józseffel közösen bírt zaránki és vécsi földek terméséből a reá jutó részt sem pénzben, sem termésben nem kapta meg, holott 1/3-1/3 arányban kellett volna osztozniuk.

29 Az állandó viták újabb és újabb birtok megosztásokhoz, birtok felmérésekhez vezettek, hiszen mindenki magának követelte a legtöbb hasznot hajtó épületeket (kocsmát, malmot, juhhodályokat). Ezekből az összeírásokból a család XVIII. századi birtok-gazdálkodásáról átfogó képet kaphatunk. I. Pál felesége kvassai Kvassay Franciska volt. Több gyermeket szült, de csak négyet tudott felnevelni, a többiek még kiskorukban meghaltak. Gyermekei: II. Pál, II. Ignác, István és Anna (férje báró Eötvös Gábor). Almásy I. Pál, bár jelentős állásokat töltött be, s vagyonára nézve is az előkelők között állt, sem bárói, sem grófi rangot nem szerzett. Gyermekei próbálták rábeszélni, hogy folyamodjon rangemelésért, de magának nem igényelte. Mint fiának írta: „Nekem nyugalom kell és puszta titulus épen természetem ellen van. Se gróf, se báró a magam személyére nem leszek. De ha avval magatokon segíthettek nem vagyok ellene. "

30 1804-ben, 84 éves korában került a családi kriptába, a ferencesek gyöngyösi templomában. Előtte pár hónappal a zsadányi templom kriptájába temették testvéröccsét, a család idősebb grófi ágának megalapítóját I. Ignácot. Almásy I. Ignác életét a harcok kisérték végig. Kiváló katona volt, aki a hétéves háborúban, mint huszár ezredes szolgált. Érdemeiért megkapta a Mária Te29

HMLIV-l/l/9No. 25 30 ALMÁSY Dénes 1903. 44. Végül fia, II. Ignác 1815-ben maga és utódai számára megkapta a grófi címet, így б lett az ifjabbik grófi ág alapítója. 227