Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

szeptember 13-án temettette el az egri „oroszok templomában". 289 Agyászszertar­táson jelen volt Rákóczi és udvari kísérete mellett több kuruc generális, szenátor és az egyházak képviselői is. 1708. december 18-án a kassai jezsuiták kezdeményezésére a kollégium nö­vendékei Mátyás királyról szóló iskolai színjátékot adtak elő Rákóczi és a főran­gú vendégek tiszteletére. 290 A katonai vereségek elkeseredett, értelmetlen tettekhez vezették a visszavo­nuló kurucokat. Egyik kisebb egységük a Trencsén vármegyei, 1703-ban újra fel­épült Веско vagy Bolondóc ferences kolostort 1708. január 16-17-én kifosztot­ták. 1709-ben lerombolták a ferencesek Bars vármegyei lévai rendházát. 291 Rákóczi a vereségek és a kényszerű visszavonulások ellenére reménykedett. A ferences szerzetesek, katolikus és protestáns papok, főleg tábori papjai kitartot­tak mellette. A háborús veszteségekhez 1708-tól a pestis járvány is párosult. Az meg sem a lakosságot, sem a katonáit nem kímélte. Kedvelt generálisát, Vak Bottyán Jánost 1709. szeptemberében ragadta el a pestis, akit Gyöngyösön a fe­rencesek feltehetően október 4-én temettek el; „Funebrális (gyászos) zászlók és aranyos címerek elővitele mellett teljes hadi díszben, ágyúdörgés között és gyá­szoló tábora jelenlétében folyt le (a temetése), mert köztudomású, hogy katonái mennyire bálványozták" 292 - szólt róla késői méltatója. A betegeket jószerint pa­pok ápolták, vigasztalták. Sokat a betegekkel együtt pusztított el a kór. A gyön­gyösi ferences kolostorból 25 szerzetest, közöttük 1710. augusztus 27-én II. Rá­kóczi Ferenc gyermekkori tanítóját, Páter Bárkány Jánost is. 293 A járvány ellené­re 1709. húsvétja és Kisboldogasszony napja (szeptember 8.) között ájtatos ren­dezvényekkel, valamint ünnepi szentmisékkel emlékeztek a ferencesek gyöngyö­si letelepedésének ötszázadik évfordulójára. 294 Lehet, hogy Kaminszki Péter görög katolikus püspököt is a járvány ragadta el 1710. szeptember 20-án. 295 Bécs ismét arra számított, hogy a gyengülő kuruc katonai táborban és a hát­országban vallási ellentétet szíthat. Ellenben az 1709. május 18-án megnyílt po­zsonyi országgyűlésen kiviláglott, hogy az udvar nem ügyel a protestánsok júni­289 BENICZKY Gáspár 1866. 159.; NAGY József 1978. 194. 290 SZABÓ Adorján 1906. 54. 291 SZABÓ György Piusz 1921. 211.; KARÁCSONY János 1923. 519. 292 BACHÓ László, Dezséri 1938. 72. L. még: Századok, 1867. okt., 167-176. THALY Kálmán: Bottyán tábornok haláláról s temető-helyéről, 170. 293 Magyar Umbría 1946. Különszám, 10-17. Fr. SOMOGYVÁRY Hetény: Az 1709-10. évi pestisjárvány és a gyöngyösi ferencesek, 15. Hivatkozik Kudelka Gellért rendtörténeti kéziratára. 294 Az évforduló téves feltevésen állt. Valójában 1-2 évszázaddal későbbi alapítású. Vö. BACHÓ László, Dezséri 1944. 59-60. 295 HODINKA Antal 1909. 440. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom