Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

zott úrasztalok, szekérre dobált, katonatarsolyokba rejtett, urak ládájába hordott kelyhek, ékszerek, monsfranciák egyaránt terhelik mindhárom felekezet számláját. Kölcsönösen vádolnak az összekínzott, elhurcolt, börtönnel nyomorított és barbárul meggyilkolt lelkipásztorok, papok, tanítók, prédikátorok és szerzetesek... "

2l0 A felsoroltaknak az emléke már egyre halványodott... A római katolikusok Mind egyházszervezési, mind működési téren figyelemre méltó eredményt értek el annak bizonyságául is, hogy „Rákóczi és kuruc állama nem vált a protestáns vallások eszközévé"?

n Kiemelkedett Telekessy István egri püspök egyházszervező tevékenysége, amely a katolikus egyház belső életére is fényt vet. A püspök egyik, XX. századi méltatója joggal írta hitbuzgalmi munkájáról: „Méltán nevezik őt az egri egyházmegye második megalapítójának. "

2n Indította, illetve megerősítette 1705-1707/1708 között a gimnáziumi oktatást Egerben, Gyöngyösön, Eperjesen és Ungvárott.

213 Oltalmába vette a kassai és az egri papi szemináriumi képzést.

214 Püspökségének idején Egerben, Gyöngyösön és Kassán tizenkétezer hívőt bérmált meg. Az utóbbi városban a szertartáson bérmaapaként II. Rákóczi Ferenc is megjelent. Telekessy több mint tíz vármegyére kiterjedő egyházmegyéjében negyven hordozható oltárt és harminc harangot áldott meg. Kilencvenhat személyt szentelt pappá.

215 Áldozatos szervező tevékenysége sokszor a nyitrai, váci, váradi és az erdélyi püspökség területére is kiterjedt. A káptalanok általában a kurucok oldalán álltak. A váci egyházmegye nagyprépostja, Berkes András 1705 óta a Szövetség híve volt. Viza János címzetes püspök császárhű békekövet volt Széchényi érsek kíséretében, de „látva a császáriak álnokságát, 1707 márciusában Rákóczihoz pártolt".

216 A római katolikus salvatoriánus ferences provinciális (tartományfőnök), Páter Wiebera Zsigmond már 1704. szeptember 9-én a kolostorok szabad látogatásához megkapta Dúló Ádám kuruc ezereskapitány engedélyét. Azonban gr. Bercsényi Miklós kételkedett Wiebera kurucok iránti hűségében, ezért a fejedelemmel október 15-én elfogató rendeletet adatott ki ellene. Ez alól Rákóczi csak akkor mentette fel, amikor megtudta, hogy tartományi kisgyűlést akar hirdetni, illetve tartani: Ehhez azonnal engedélyét adta. Igaz, a fejedelmi engedély Szendrőre szólt, azonban helyette Páter Wiebera 1705. május 8-án, Galgócon tartotta meg a rendtartományi kisgyűlést. Gr. Ber210 R. VÁRKONYI Ágnes 1995. 47. 211 SUGÁR István 1991. 20. 212 CSANÁDY László 1912. 64. 213 LESKÓ József 1907. 411-412., 40. tétel. 214 SCHMITT, Nicolaus R. P. 1768. 348-349. 215 MÁRKI Sándor 1909. 384.; CSANÁDY László 1912. 56. 216 SUGÁR István 1991. V-VI. 167