Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

csényi gyanúja igazolódott, mert a tartományfőnök még abban az évben „elszakadt a felkelők ügyétől, és a királypárthoz ment át. "

217 Páter Wiebera 1707. szeptember 5-re, az éppen császári kézen lévő Hradistyére hívott össze ezúttal már tartományi közgyűlést. Rákóczi azonban nem engedte oda a tartományi kormánysegédeket.

218 Páter Wiebera és néhány, közvetlenül tőle függő szerzetes magatartása és tevékenysége nem törte meg sem a vezérlő fejedelemnek, sem a kurucoknak a ferencesek iránti bizalmát. A ferences atyák több helységben is hozzáfogtak kolostoruk javításához. Az esztergomi Király városban folytatták új házuk 1700-ban elkezdett építését.

219 A még 1686-ban létesített mohácsi kolostorukat a folyamatos császári (szerb) és kuruc zaklatás ellenére 1705-ben konventté tették. Még az Arad vármegyei (Mária)radnán is (átellenben a török birodalommal), 1707-ben felépítették rendházuk egy részét. Mielőtt Rabutin de Bussy visszafoglalta Erdélyt, 1706-ban a Ferencrendi páterek (Székely)udvarhelyt felépítették konventjüket és templomukat.

220 A minorita szerzetes eperjesi tartományfőnököt Rákóczi, jó kurucnak" nevezte. A szerviták az egri Páter Orosz vári Imre vezetésével Rákóczi követői voltak.

221 Az evangélikusok Az evangélikusok szintén tanácskozás megrendezéséről döntöttek. 1706. február 21-én az evangélikus szenátorok Memóriáié címmel 13 pontos iratot állítottak össze, amelyben bírálták az egyház belső életét.

222 Szükségesnek tartották, hogy a püspökök évenként látogassák a helybeli kegyurakkal a gyülekezetek papjait, tanítóit, amely által meggyőződhetnek munkáik eredményességéről, azaz „a nép (^evangélikus lakosság) erkölcsi életéről"?

23 Helytelenítették az önkényes istentiszteleti újításokat; ellenezték a lelkészválasztások visszaéléseit; követelték egyes papi családok fényűzésének megszüntetését. A szenátorok bíráló fellépésére elsőként a selmeci Pilárik István evangélikus püspök válaszolt. Kivédte úgymond a világiak beavatkozását az egyház életébe. A szenátorok újból kezdeményeztek. Az 1707. február 5-én, Rozsnyón lezajlott szenátusi tanácsülés másnapján az evangélikus szenátorok megfogalmazták az Augustana Confession levő Senatorok, Tanácsok és más Fő s Nemessi Rendek (tehát nem is az egyházi vezetők), magyar és latin nyelvű zsinati meghívóját.

224 217 KARÁCSONYI János 1923. 512-514. 218 Uo., 515. 219 SZABÓ György Piusz 1921. 349. 220 Uo., 302., 324., 352., 363. A (székely)udvarhelyi épületükhöz az összeget Lakatos István 1705. okt. 25-i alapító végrendelete szerint kapták. 221 LESKÓ József 1907. 453. 222 FABINY Tibor 1980. 324-325. Uo. részletes forrás- és irodalmi feldolgozás. 223 ZSILINSZKY Mihály 1907. 238-239. 224 FABINY Tibor 1980. 375. Hivatkozik: EOL V. 17. 3. Eccl. Conf. Ev. s. v. praevorum publicorum. 168