Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

A kuruc szabadságharc felívelő szakaszában a református tábori papok szá­ma 49, a római katolikusoké 20, az evangélikusoké 5 volt, amely szintén utalt a hadsereg túlnyomóan protestáns összetételére. 206 Találóan állapította meg a vezérlő fejedelem toleráns valláspolitikájáról, an­nak következményeiről egyik, XX. századi méltatója: „A falkelés nyolc esztende­je alatt egy új magyar embertípus volt kialakulóban: A confederatus magyar, aki... nem a vallásért küzd, hanem a haza javáért... " 207 Amíg a szabadságharc kezdet-kezdetén súlyos túlkapásokat követtek el Rá­kóczi katonái, például 1703-ban a Liptó vármegyét megszerző kurucok Okolicsnón a salvatoriánus rendházat kifosztották, (Nagy)váradon a rendházukat fel is gyújtották, és a templomuk két oltárát szétverték, addig a kuruc seregben megkívánt és előírt vallási türelem valósággá vált a szabadságharc további évei­ben. 208 Azonban előfordultak kirívó, ellenkező esetek is. (Kezdetben nehezen le­hetett a protestáns többségű katonákat visszafogni az ellenreformáció idején elvett templomaik fegyveres visszaszerzésétől, némely római katolikus vezért pedig a protestánsok elleni megtorlástól.) Éppen a szabadságharc felívelő szakaszának vé­gén, Nyitrán, 1708. május 27-én a katolikus és református katonák közötti felfor­rósodott vallási vita fegyveres összecsapáshoz vezetett. Az egymásra támadókat Esze Tamás akarta visszafogni, de ez nem sikerült. A békítő szándékú parancsno­kukat a kuruc hajdúk lekaszabolták. 209 A „három bevett vallás" belső élete Az egyházak azonnali nekilendülő életét és épülését egyelőre a harcok hul­lámzó területi változása fogta vissza. Amint Felső-Magyarország és más ország­rész egy-egy nagyobb vidéke tartósan kuruc fennhatóság alá jutott, a római kato­likus egyháznak a szervezeti továbbélésre, továbbfejlődésre, a protestáns egyhá­zaknak szervezeti újjáéledésre nyílt lehetőség a szécsényi vallásügyi törvények­nek köszönhetően. Bár a törvények segítették a vallási élet megújulását, a vallás­ügyet egycsapásra nem lehetett megoldani, csak az egymás iránti türelem minél teljesebb gyakorlatával. Szakítani kellett a múlt minden egymás ellen feszülő örökségével. „Könyvmáglyák, nyársrahúzott Bibliák, tűzbevetett (szent)képek és szobrok, összerombolt iskolák, levert templomlakatok, kiszórt oltárok, meggyalá­206 Uo., 76., 84-85. További részletezés: SUGÁR István 1991. Rákóczi-kori összesítések IV-V. A szabadságharc végéig összesen 100-ra becsülte a tábori papok vagy lelkészek számát. 207 Uo., 51. 208 SZABÓ György Piusz 1921. 310., 366.; SUGÁR István 1991. 14. Az ezeres kapitányok vizsgá­lata után az elkövetőket megbüntették. Nem részletezi, hogy kiket, mikor és hogyan. 209 HECKENAST Gusztáv 1984. 368.; SUGÁR István 1991. 22. Kitekintés a felvidéki megyékre. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom