Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához

azok szót nem fogadván tétovázással késedelmet szereznének, rajok támadván fegyverre költenek s mind a két félben sokan megölettetvén, midőn ő nem igen jó esmeretekben lévén a támadás leállítására odafutott volna, homlokba vágatván egy szekercével, egy paraszt szántóembertől a híres-neves vitéz ember megölettetek."

110 Tinódi szerint és Forgách Ferenc történetíró tudósításában egyaránt azt írják Mekcsey halála kapcsán, hogy feleségéhez, családjához, vagyis Budetinbe utazva érte a halál. Istvánffy pedig arról ír, hogy az uralkodó hívására Bécsbe indult, s közben érte a végzetes támadás. Végső soron a Mekcsey haláláról szóló későbbi leírások ezt a két variánst ismétlik. Istvánffy elbeszélésének azonban ellene mond az, hogy az Eger és Bécs közt akkor használt közlekedési úttól eltért és távol esett Sajóvárkony, ahol meggyilkolták a várnagyot. Egy már elfogadott nézet szerint Mekcsey Egerből a feleségéhez való Ungvárba történő utazása közben érkezett Sajóvárkonyba.

121 Az, hogy Ungvárba készült volna, annak más körülmény mond ellent. Mekcsey a feleségének írta az 1552. október 19-i levelében: „továbbá költözz minden éleseddel és ha én oda hazamegyek zab, széna legyen. " Ezek szerint a feleségét arra kérte, költözzön, vagyis értelemszerűen az atyai házhoz, azaz a Zsolna melletti Budetin várába kellett utaznia hitvesének, s ide kívánt hazamenni a várnagy. Szederkényi Nándor monográfiájában tudósít arról, hogy Bornemissza Gergely utóbb Mekcsey meggyilkolása miatt Várkony lakosain ún. vérdíjat szedetett be.

122 Ennek során a várkonyi parasztoktól elkoboztak 4 ökröt, 3 növendékmarhát és 9 borjút, valamint 99 fertály (azaz 1740,5 liter) búzát, 35 darab kézimalmot, továbbá a falu templomának a harangját és az óráját is az egri várba szállították. Az elhurcolt javakat még 1553. június 30. előtt a vár számadáskönyvében rögzítették.

123 Mekcsey harcostársa, Bornemissza Gergely egri várkapitány a vérdíj címén rekvirált javak elhurcolásával - ma úgy mondanánk - kollektív büntetést alkalmazott a falu lakóival szemben. E büntetés egyszerre a sújtotta lakosokat anyagilag és erkölcsileg. Az elhurcolt állatok az igaerőként használt ökrök mellett apasztották a község lakóinak a vagyonát, a húsként fogyasztható vagy eladható növendékmarhák és borjak piaci értékével is. A 99 fertály, vagy 1740,5 liter búza, ha kilóra átszámítva 1 liter = 0,75 kg, összesen 13 métermázsát tett ki. Ez pedig az aratás előtt gabonavásárlásra kényszerítette a lakosokat. Növelte a napi megélhetési gondjaikat az ott élőknek, hogy az elkobzott 35 kézi malomkőpár a kenyérsütéshez szükséges liszt elkészítéséhez volt nélkülözhetetlen. A kézi malomkövek hiányában mintegy 35 háztartás arra kényszerült, hogy ha maradt is még vermekben elrejtett búzája, azt pénzért 120 ISTVÁNFFY Miklós 2003.1/2. 223. 121 Lásd: Sugár István jegyzetét: TINÓDI Sebestyén 1984. 556. lapon. 122 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 189. 123 Lásd: Sugár István jegyzetét: TINÓDI Sebestyén 1984. 556. 121