Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához
őröltethette. Ily módon a malomkövek elvitele nem csupán anyagi kárt jelentett, hanem egyszersmind a lakosokat megalázták. Hasonlóképpen, amikor leszerelték és elszállították a falu harangját és a harang óráját, nem csupán anyagi kárt szenvedett a község, hanem e büntetéssel méltóságukban is megalázták a falu jobbágy lakóit. Mekcsey István rokoni viszonyait vizsgálva kiderül, hogy miért volt olyan fontos Bornemissza Gergelynek Mekcsey halálának a megtorlása Várkony lakóin. Gergely deák második felesége Sygher Dorottya volt. 124 Bornemissza szorosabb kapcsolatát jelzi a Sygher családdal az is, hogy a végrendeletében Sygher Jánost is megemlíti mások mellett, mint javainak gondozóját. Ez a Sygher János Hejce egri püspöki uradalmi falu officialisa volt Gergely deák kapitánysága idején, s minden bizonnyal Bornemissza hitvesének, Sygher Dorottyának lehetett a rokona. 125 Gergely deák második felesége révén volt Mekcsey Istvánnak, Dobó helyettesének a sógora. Ezt onnan tudjuk, hogy Mekcsey István testvérét, Sárát vette nőül a már korábban említett Sygher Mátyás. 126 Ezért azután nem véletlen az sem, hogy Mekcsey szerencsétlen haláláért Bornemissza valójában szabályos vérdíjat szedett, amikor megtorolta sógora halálát a várkonyi jobbágyokon. Végül is Mekcsey István halálának ideje 1553. március 13. utánra, a hónap közepére tehető, annál is inkább, miután málhás szekerekkel utaztak, s az Egertől 50 km távol lévő Sajóvárkonyba 2 nap alatt oda lehetett érni. Mekcsey István tragédiába torkolló sorsa szinte természetes, hogy foglalkoztatta az utókort. Bizonyos, hogy Mekcseyt harcban edzett, kipróbált 12-14 főnyi lovasa kísérte el a hosszú útra. Egy ilyen csapat önmagában is komoly erőt jelentett a korszakban. Várkonyban az időben összesen 11 jobbágyportát vettek számba. Nehezen volt hihető, hogy az 1552-es ostromban kiválóan helytállt katonákat néhány paraszt meg merte volna támadni, az meg szinte hihetetlennek tűnt az utókor emberének, miszerint a fegyverforgatásban járatlan jobbágyok Mekcsey kíséretét - mint Tinódi írta - „kik mellette valának szétkergetek". így keletkezett az a legenda, hogy Mekcsey Istvánt meggyilkolták, mégpedig Bebek Ferenc parasztgúnyába öltözött, álruhás katonái. A történet kiagyalója egy Timon Sámuel nevezetű jezsuita történész, aki mindezt az 1714-15-ben Nagyszombatban kinyomtatott Synopsis novae chronologicae regnorum Hungáriáé, Croatiae etc. című, Magyarország középkori történetét előadó 3 kötetes művében írta le elsőként. A legenda azonban sajnos tovább él. Életben tartotta a Tinódi Sebestyén: Krónika című művének kritikai kiadása, 127 valamint más helytörténeti kiadvány is. 128 124 SUGÁR István 1984. 12. 125 SUGÁR István 1984. 103. 126 РАТАИ Vidor 1931. 2-3. 127 Lásd: Sugár István jegyzetét: TINÓDI Sebestyén 1984. 556. lapon. 128 Lásd: NAGY Károly 1999. 312-315. 122