Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

dési szerződést kötöttek a (házasság révén velük rokon) Kompoltiakkal.

14 Ennek értelmében Kompolti Miklós fia, János halálát (1511) követő években Országh László kapta meg, ez utóbbi elhunytával pedig Országh Kristóf örökölte Sirokot,

15 aki ideköltözött feleségével, Zrínyi Ilonával.

16 Országh Kristóf itt tartózkodásával függ össze az ötszögű bástyákkal megerősített alsóvár mai formában való kiépítése. Vályi András országleírásában még idézi a „külső kapu felett" akkor még látható - mára már elpusztult - 1562-es feliratot: „Magnificus Dominus Cristophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ас S. Rom. Caes. Mttis. Pincerna".

17 Országh Kristóf 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után a vár a királyra szállt, ám Országh Kristóf veje, enyingi Török Ferenc megváltotta a királytól. Fiú örökösük nem lévén lányuk, Zsuzsanna és férje, Nyáry Pál örökölte Sirokot.

18 A 16. század második felében Sirok már a török-magyar határvidéken feküdt. A törökök formálisan már 1550-ben is a hatvani szandzsákhoz sorolták,

19 sőt 1570-től már külön kerület központjaként („Náhije Siroka") tüntetik fel az adóösszeírások,

20 noha a vár még magyar kézen volt.

21 1596-ban Eger eleste után a törökök Sirok felé indultak, de mivel annak védői elmenekültek, kardcsapás nélkül foglalták el a várat.

22 A török fennhatóság I. Mátyás király megerősítette Kompolti Miklóst a vár birtoklásában. (BÉKEFI Rémig 1890. 393-395). Tari György amúgy nemcsak a Kompoltiaknak, hanem a Guti Országoknak is elzálogosította korábban (1465-ben) Sirokot, akik 1472-ben királyi adományt is nyertek rá (Dl. 59527, Dl. 16161 - az utóbbi adatokra lektorom, Feld István hívta fel a figyelmemet). 14 Vö.: KMLFA Dl. 73545. A két család közt kirobbant korábbi vitát (vö: BÉKEFI Rémig 1890. 421^24.) egyúttal lezárták. 15 BOROVSZKY Samu 73. 16 BOROVSZKY Samu 73. 17 VÁLYI András 1799. 262-263.; később Rómer Flóris a felirat évszámát 1561-nek olvasta. (HMM III. 556.) Rómer vonatkozó jegyzőkönyvének (XXV. köt. 100.) eredetije időközben elkallódott, így fotó sem található róla a KÖH (egykor OMF) gyűjteményeiben; vö. még: RÓMER Flóris 1868-69 11. A vár megerősítéséről már az 1555-ös gönci országgyűlés rendelkezett (vö. BOROVSZKY Samu 73.). 18 BOROVSZKY Samu 73. 19 FEKETE Lajos 1968. 86. sz. 20 BAYERLE Gusztáv 1998. 373. sz. 21 1583-ban, 1587-ben, 1592-ben (VELICS Antal-KAMMERER Ernő I. 1886. 369-370, П. 577., 581., 678. A vár mindennapi életébe nyújt betekintést Homonnay István 1576-ban írt levele, melyben a siroki várnagynak, Horváth Péternek adott utasításokat (KANDRA Kabos 1887. 216-218.) Eközben 1588-ban Révay Ferenc jelentése arról számolt be, hogy a várat ekkoriban három, egymással örökösen viszálykodó tiszttartó igazgatta, ám sem a vár őrsége, sem az ellátása nem volt kielégítő. Sirok várát amúgy közepesen erődítettnek {mediocriter munita) ítélte (REVAY Ferenc jelentése 1894. 44-45.). 22 A későbbi tanúvallomások szerint a török fennhatóság utolsó időszakában Sirokalját (Sirokot) magyar földesurai - a törökkel egyetértésben - továbbra is adóztatták, amíg aztán a falu 1670 körül puszta lett. (SOÓS Imre 1975. 435-436.). 139