Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

időszakából csak szórványos adataink vannak a vár életéről: egy 1630-as összeírás szerint a siroki vár portyázások során elesett török katonáiról szól,

23 öt évvel később a gyöngyösi lakosok kiharcolták a török hatóságoknál, hogy ne kelljen munkát végezniük a vár javításánál.

24 1687 őszén a törökök pár napos harc után elhagyták Sirokot,

25 sőt a hadifelszerelés és az élelem nagy részét is otthagyták a várban. Ezt az állapotot rögzítették az összeírok a vár november 6-án készült inventáriumában (szövegét a Függelékben közöljük). Ezután magyar hajdúk szálltak meg a várban, akik egy 1696-os összeírás szerint húszan voltak,

26 a Rákóczi-szabdságharc idején pedig kuruc katonák húzták meg magukat a falai közt. Az ezt követő időszakban tulajdonosaik elhanyagolták a várat, ám a kőfalak még ekkor is álltak, amint arról Bél Mátyás tudósít.

27 1711 után a Nyáry család örökölte, majd nőági leszármazottai 1841-ben gr. Károlyi Györgynek adták el a várat.

28 Sirok a Károlyiak birtokában volt egészen 1945-ig. A régészeti kutatás eredményei Az 1965-72 között folyt kutatások során már feltételezték, hogy a vár legkorábbi részét a felsővár képezi.

29 Ennek megközelítése az alsóvárból nyíló, sziklába vágott - az ásatás során kitisztított - járaton keresztül történt, amelyben kőbe vágott lépcsőfokok vezetnek fel, és egy ajtó nyomai is megfigyelhetők (3. kép). Ehhez tartozhatott az alsóvár területén feltárt, egykoron részben sziklából kifaragott, részben épített kőfalakkal rendelkező kaputorony („gyalogkapu"), mely értelemszerűen a sziklafalban nyíló bejárathoz tartozott. A gyalogkapu északkelet felé néző nyílására (4. kép) alapozva ugyan a korábbi kutatás kísérletet tett arra, hogy a gyalogkaput - és ezzel az egész felsővárat - a 13. század elé keltezze,

30 ám úgy véljük, hogy mai, lekopott állapotában sem a szóban forgó nyílás formája, sem a kora nem határozható meg. Az Árpád-kori vár építési idejére nézve csupán a felsővárban folytatandó további kutatásokból várhatunk választ. 23 VELICS Antal-KAMMERER Ernő 1890. II. 744. 24 E kiváltságukat 1641-ben ismét megerősítették (FEKETE Lajos 1932. 73. reg.). 25 SUGÁR István 1987. 226.; a siroki törökök közül többen beköltöztek Egerbe és hozzácsapódtak az ottmaradt kikeresztelkedett törökök kolóniához (vö.: SUGÁR István 1978-79. 207.). 26 SOÓS Imre 1975. 436. 27 BÉL Mátyás 1730-35 (2001) 223. 28 KÁROLYI László 1911. 153. vö még: BOROVSZKY Samu 73. 29 Az alsóvár területén csupán egy vele egyidősnek tartott cölöpszerkezetü védmű cölöplyuk-sorai és az északi-északkeleti oldalon végighúzódó nagy sziklaárok (Kovács Béla ásatási jelentése 1965-66. 4.; KOVÁCS Béla 250-254.; HMM 555-558.). 30 KOVÁCS Béla 1975. 252. 140