Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

CFLO, Miles, Krekwitz) is csak röviden szólnak róla. Az erdélyi szászok és a szepességi németeknél - Schesaeust kivéve - Dobónak nincs olyan fontos szerepe, mint a magyar szerzők által írt művekben. Ez is nyilván azzal magyarázható, hogy nem ismerték Tinódit és Csabait, hiszen Tinódi és Csabai művében Dobó mindvégig jelen van (sőt Csabainál Dobó az ostrom kizárólagos hőse)

70

, a Centorioféle szövegben viszont Dobó Istvánt vagy meg sem említik, vagy csak a történet elején egyszer. A rövid beszámolók német szerzői Dobó István (és a várvédők) méltatásakor általában megelégszenek a humanista erény katalógusból ismert „virtus" kiemelésével. Annak, hogy a kortárs magyarországi német szerzők - Schesaeust leszámítva - csak röviden említik az eseményt, egyik oka lehet, hogy - ellentétben sok kortárs magyar politikussal és költővel - nem ismertek fel az esemény fent említett történelmi jelentőségét.

71 Úgy tűnik, rájuk is érvényes mindaz, amit Bartoniek Emma a két Leibitzer Diariumának egésze kapcsán megfogalmazott: „Körülhatárolt életkörülményeik bizonyára megszűkítették a történeti és koruk politikai-hadi eseményei iránti érdeklődésüket. "

n Erdély a 14. század végétől a török fenyegetettség árnyékában élt, az erdélyi szászok legnagyobb része Erdély déli részén, a Királyföldön és a Barcaságban élt és - amint fent említettük - épp ezek a területek szenvedtek a legtöbbet a 15-17. században a török betörésektől.

73 Az erdélyi szászok jobban figyeltek a tőlük délre és keletre történő eseményekre, és talán ezért sem fordítanak nagyobb figyelmet az egri ostromnak. Számukra ez csak egy a sok csata közül. A szepességiek viszont - miután közvetlenül is fenyegetettnek érezték magukat - nagyobb érdeklődést mutattak az esemény iránt. 70 Csabait Dobó István testvérei kérték fel, hogy írjon dicsőítő költeményt az ostromról ez által propagálva Dobó István és a család hírnevét. Ld. HÓ VÁRI János 1987. 22. 71 NAGY Béni 1912. 245. - Tinódi például Eger vár viadaljáról való énekének elején egyenesen a magyar történelem hatodik „csodá"-jaként említi Eger megtartását. (A további öt „csoda": Izabella királyné és János Zsigmond száműzése, Lippa 155l-es visszafoglalása a töröktől, Fráter György halála, Szeged elfoglalása a török által és Losonczy István temesvári kapitány halála. Ld. SUGÁR István 1974. 75.) 72 BARTONIEK Emma 1975. 142. 73 Vö.: GÜNDISCH Gustav 1987. 37ff. 278