Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

az volt, hogy János Zsigmond választott király és Izabella királyné lemondanak, akik kárpótlásul 100 ezer frt-t, s a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségeket kap­ják. A volt országrészük I. Ferdinánd uralma alá kerül, de annak nevében is Frá­ter György fog kormányozni. 226 A titokban tartott megegyezés híre azonban a szultán fülébe jutott, majd 1550 júliusában Izabella követe a portán be is jelentet­te a nyírbátori egyezséget. I. Szulejmán parancsot küldött Izabellának és Petrovics Péter temesi főispánnak a barát elmozdítására. Miután a nevezettek hatalmukat a porta támogatásának köszönhették, hadsereget gyűjtöttek. 227 A katonai fenyegetés hírének hallatára György barát Varkocs Tamást hivatta, s parancsba adta, hogy vonuljon a Maros folyóhoz, zárja le a Temesköz felől az összes utat, átkelőt, s a török vagy bármilyen más csapat tovább vonulását akadá­lyozza meg. 228 1550 szeptember elején Izabella hű embere Petrovics Péter vezeté­sével Erdélybe betört hadak elfoglalták Fráter György több várát, köztük Alvincet, Dévát, Branyicskát, s Csanádot fölégették. 229 Varkocs 1550. szeptember 29-e körül indult a csanádi vár felmentésére, seregszervezése azonban elhúzódott. 1550. október 4-én Gersei Pethő János írta Nádasdy Tamásnak, hogy Varkocs Vá­radon állomásozik, s népe több már mint 3000 ember. 230 Csanád várában Perusics Gáspár várkapitány, aki Fráter György rokona volt 231 , egyre nehezebb helyzetbe került, mert október közepétől Petrovics Péter és Cserepovics Miklós rác vezérek katonáin kívül már a török csapatok is ostro­molni kezdték az erősséget. Végül 1550 október végén Varkocs a seregével az el­lenség tudta nélkül Csanád alá érkezett. Kémeket küldött a várba Perusics kapi­tányhoz, hogy kitudakolja annak a tervét, hogy az akcióikat összehangolhassák, továbbá felderítette a táborozó ellenséget is. Majd egy napon virradatkor felállí­tott gyalogosaival és lovasságával váratlanul rátámadt Cserepovics hadaira. Köz­226 BENDA Kálmán 1982. II. 381. 227 BOROVSZKY Samu 1896. a. 179-180. 228 NEMESKÜRTY István 1974. 222. 229 BENDA Kálmán 1982. II. 383. -Petrovics Péter (1485 körül-1557) szerb szármaszású, aki isme­retlen fokon a Szapolyai család rokona volt. Szapolyai János vajda oldalán részt vett a Dózsa-fel­kelés leverésében. FODOR Pál 1991. 98. - Ő volt az, aki a temesvári csatában megsebesítette és élve elfogta Dózsa Györgyöt. Ezért a vajda magas méltóságokba emelte. - NEMESKÜRTY István 1972. 189. - Szapolyai tántoríthatatlan híve Mohács után. 1531-ben lippai várkapitány, 1534-ben temesi ispán lett. 1541-től a gyermekkirály János Zsigmond egyik gyámja, 1542-től Magyarország alsó részeinek kapitánya. 1551-ben távoznia kellett Erdélyből, 1553-ben ismét kísérletet tesz az el­foglalására. 1556-ban rövid ideig az országrész helytartója, előkészíti János Zsigmond és Izabella visszatérését. - FODOR Pál 1991. 99. - 1557-ben a csanádi püspöki javak bitorlójaként, s a hazai reformáció lelekes támogatójaként halt meg. - NEMESKÜRTY István 1972. 192. 230 KOMÁROMY András 1904. 267. 231 Istvánffy Miklós szerint Perusics Péter Fráter György sógora volt. - ISTVÁNFFY Miklós 2003. 1/2. 142. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom