Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

ben a várból kitörő Perusics vitézeivel közösen, mintegy 2500 rác életét kioltot­ták, s a támadókat szétszórták. Varkocs ezután még visszafoglalta Nagylak várát, Csályát, Makót, Egrest, Oroszlámost, majd seregével a Fehér-Körös mellékére húzódott, s a Maros vidéke így őrizetlenül maradt. Ezt a török kihasználva Ara­dot lerombolta, fölégette és elfoglalta Nagylak várát és Csályát. Bár Fráter György úrrá lett az erdélyi helyzeten, a török mégis meg tudta vetni a lábát Csa­nád megyében, amikor 1550 november második felében véget értek a csatározá­sok. 232 Forgách Ferenc történetíró azt írta Varkocsról a csanádi vár körüli harcok kapcsán, hogy „...sok katonája elesett, de azért Temesvárra a környező földekről roppant zsákmányt terel be. " 233 A szembenálló politikai erők két vezetője, Fráter György és Izabella királyné 1550. november 30-án személyesen találkozott Gyulafehérvárott és kibékültek A következő év első napján Szulejmán szultán követe útján sürgette János Zsigmond megkoronázását. A Váradon tartott részországgyűlésen, 1551. január 20-án Fráter György helytartó bejelentette, hogy sem ő, sem pedig Izabella királyné nem tudja megvédeni az országot a törökkel szemben. Február 3-án Fráter György és pártja a Bihar megyei Diószegen tárgyalásokat kezdett I. Ferdinánd megbízottjaival Er­dély átadásáról. Az 1551. február 22-i erédélyi országgyűlésen a szultán követe be­jelenti, hogy a porta évi 50 000 frt adót és Becse várának átadását követeli, s en­nek fejében hajlandó elismerni János Zsigmond király uralmát Erdély felett. A gyűlésen a rendek felhatalmazták Izabellát a törökkel való tárgyalásokra. Erdély át­vételére 1551. májusában Castaldo néhány ezer emberrel elindul. Közben május 23-án megkezdték Fater György csapatai ostromolni az Izabella királyné katonái védelmezte Gyulafehérvárt, s a védők június 7-én megadják magukat. 234 Ezek után 1551. július 19-én Izabella a kényszernek engedve aláírta a gyula­fehérvári megállapodást, amelyben lemondott Erdélyről és fia, II. János trónigé­nyéről. Ezt az erdélyi országgyűlés még július 26-án elfogadta, jóváhagyva Iza­bella lemondását, hűséget esküdtek Ferdinándnak, és az erdélyi városokba beszál­lásolták Castaldo zsoldosait. A hónap végén sikerült Petrovics Péterrel is egyez­ségre jutni, aki elfogadva a gyulafehérvári megállapodást, lemondott temesi bir­tokairól, amiért kárpótlásul a királyi biztosok Munkács várát adták át neki. 235 Az egyezség nyomán Petrovics átadta a kezén lévő Lippa, Becskerek és más várakat, amelyek átvételére Báthori Andrást küldték ki. Miközben Ferdinánd katonái be­vonultak Erdélybe, válaszul Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég indított táma­dást Erdély ellen. Szeptember 19-28. között elfoglalta a török a Torontál megyei 232 BOROVSZKY Samu 1896. a. 182-183. 233 FORGÁCH Ferenc 1982. 12. 234 BENDA Kálmán 1982. II. 383-384. 235 BENDA Kálmán 1982. II. 384. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom