Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

központjává emelkedett fel".

57 Hasonló véleményt fogalmazott meg Türk Frigyes is, aki szerint Egerben „hol a török uralom után alig volt viskó a hol (sic) a régi birtokos lakosokból egyetlen egy sem jelentkezett, mintegy teremtő erőre a tudománynak, a művészetnek, a humánizmusnak európai hírű palotái és műremek istenházak támadtak fel a romokból úgy, hogy Eger a XVIII. század végén Eszterházy alatt miként a 'magyar Athén ' tündöklött Magyarország városai között. "

58 Hasonlóan fogalmazott Egri útmutató с városismertető munkájában: „A XVIII. század püspökei: Telekesy István, gr. Erdődy Gábor, gr. Barkóczy Ferenc, gr. Eszterházy Károly, - a nagyok nagyjai voltak. Eger fénykorát, a megdicsőült feltámadás csodáját művelték ők. Fönséges istenházakat, Európa-hírű palotákat varázsoltak a romokból úgy, hogy ez a vályogviskós török város, Eger, a XVIII. század végén, Eszterházy alatt mint a 'magyar Athén ' tündöklött Magyarország városai között. "

59 1930-ban „ dr. О svaid István a kir. kúria másodelnöke " A „ magyar Athén" címmel olvasta fel előadását. Ebben szerepelt az a kérdés, „hogy miért hívják Egert 'magyar Athén'-nak ? - arra a 900 évet meghaladó történelmi múltja adja meg a választ" - olvasható ugyancsak az előadás szövegében.

60 Az 1973-ban megjelent Eger с városismertető szerint „a XVIII. sz. végére Eger már híres iskolaváros; az egri tanács magyar és német iskolát állított föl -ez utóbbi idővel elsorvadt- volt jogakadémiája, teológiája, jezsuita gimnáziuma. Az iskolák tudós professzorai -világi papok, szerzetesek, világi tanárok egyaránt- jeles művelői lettek nemcsak tudományuknak, hanem sokszor a szépirodalomnak is. Ebben az időben kezdték Egert a 'magyar Athén' szép jelzővel díszíteni."

61 Kleb Béla szerint „Egerben az 1854. évi felszabadulás már túl későn következett be ahhoz, hogy a közben megindult tőkés fejlődésbe a város jobban bekapcsolódhasson Az egykori gazdag egri püspökség hatalmas egyházmegyéjének szétszabdalása -érseki rangra emelés mellett is- csökkentette gazdaságierejét, így a városbeli építkezésekben már nem jelentett hatékony tényezőt. A korra jellemző és a városfejlődést egyre inkább meghatározó ipari fejlesztés, valamint a nagy vasútépítés elmaradt a városban Ebben az időszakban Egerben tulajdonképpen csak a kulturális élet volt az a terület, ahol a többi kis város fölé emelkedett. 28-30.000 lakosából közel 2000 diákjával, négy középiskolájával, jogakadémiájával, papnevelő intézetével- ezért a papság kezdeményezésére a város vezetői hangzatosan szívesen nevezték 'magyar Athén '-пек. "

62 Mint azt már az előzőekben megindo57 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. Az előszóban. 58 TÜRK Frigyes 1912.217. 59 TÜRK Frigyes 1907.12. 60 Osvald István: A „magyar Athén" I. = Eger, 1930. szeptember 30. 2. Az előadás az Országos Bírói és Ügyvédi Egyesület Egerben tartott közgyűlésén került felolvasásra. 61 BOTTLIK Mihály 1973. 77. 62 KLEB Béla 1978. 233-234. 304