Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

koltuk, véleményünk szerint a „magyar Athén" megnevezés csak a 19. sz. második felében kezdett Eger város nevéhez kötődni, rendszeres használata pedig csupán a század utolsó évtizedétől vált gyakorlattá. Azt, hogy az elnevezés kezdeményezője az egyház lett volna, Kleb Béla csak feltételezi, jelen tanulmány pedig cáfolja, Ipolyi Arnold és Bezegh András írásainak idézett részletei ellenére is. Elég Madách Imrére utalnunk, aki jelenlegi ismereteink legelőször hívta Egert „kis Athénnak", pedig sem egri, sem pap nem volt, vagy arra az 1904-ben megjelent cikkre, amely szerint a „ magyar Athén " „ hízelgő epitheton ornausszal egyik jeles, országhíres tanáremberünk tüntette ki városunkat. És mi csűrés-csavarás, jogosan nevezete így Dobó városát. A magyar tudományos világban nyomós a szavunk. Sok nevezetes, nagy embert szült és nevelt eddigelé is Eger városa. Sok az iskolánk, sok a kiváló, tudós tanárunk is. De iskoláink között - bízvást elmondhatjuk - jogakadémiánk legbecézettebb. "

63 A cikk írója nem közli hogy név szerint kiről van szó. így az is lehetséges, hogy nem a városban tevékenykedett személyre utal írásában. Ez az újságcikk megerősíti azt, hogy Eger elsősorban az oktatási intézményei révén kapta a megtisztelő hasonlatot. Kürti Menyhért 1925-ben megjelent cikke szerint akkorra már végérvényesen feledésbe merült a hasonlat „szerzője", keletkezésének ideje

64

: „A 'magyar Athén' városunk volna. Hogy mióta szokták így is nevezni, nem tudjuk. Hogy ki fedezte fel a névátvételre jogosító tartalmi okokat s ezek alapján ki adta városunknak ezt a megtisztelő melléknevet, hasztalan kutatnák. "

65 Az egri oktatási intézményrendszer és a város „ magyar Athén " elnevezésének összefüggésére utal a pápai követ 1921-ben történt egri látogatásáról megjelent cikk egy részlete is.: „A 'magyar Athén' üdvözli a pápai követet. A keresztény magyar kultúra ifjú nemzedéke, Magyarország legnagyobb iskola városa hajtja meg Őszentsége követe előtt az őszinte, lélekből áradó ünneplés zászlaját. " Ugyanilyen tartalmú utalás olvasható az egyik 1925-ben megjelent cikkben: „Egertpedig a munkás múlt emelte iskolák még nem teszik 'magyar Athén'né. De azzá tehetik az egriek, ha igazán akarják. "

66 Már 1910-ben azt tartották a helybeliek, hogy „Eger városának iskoláiban aránytalanul több a tanuló, mint az ilyen lélekszámú városokban lenni szokott. Egyszóval iskolaváros vagyunk." 1926ban ezt olvashatjuk ugyanerről: „ láthattuk a közelmúltban, hogy a diákság bevonulása milyen forgalmat teremtett városunkban. És Eger egyenesen iskolavárosnak vanpredestinálva. "Egy 1934-ben megjelent cikk szerint „Eger város Esterházy (sic) Károly nagyszerű alkotásai óta mind több jogon vallja magát 'magyar 63 A „magyar Athén" juristái = Eger, 1904. október 22. 2. 64 Kürti Menyhért 1924-től az Egri Ciszterci Gimnázium igazgatója volt. 65 KÜRTI Menyhért: A „magyar Athén" = Eger, 1925. december 2. 66 A „magyar Athén" = Eger, 1925. december 3. 1. 305